Hírek téma szerint
Az augusztus 28-án megrendezésre kerülő GLAMOUR Doing Good Summit-on inspiráló előadásokon vehetsz részt online. Szó lesz a divatról, fenntarthatóságról, újrahasznosításról és rengeteg olyan témáról, ami a hétköznapi életben is segít, hogy saját magad legjobb változata lehess!
Milyen egyéni előnyünk származik a fenntartható tettekből? Belső indíttatásból vagyunk környezettudatosak, vagy csak a spórolás és az anyagi haszon hajt minket? Az UniCredit Bank és a SteiGen négygenerációs kutatása kiderítette, hogy az egyes korosztályok fenntartható cselekedetei sok esetben nem fenntarthatósági céllal, hanem spórolásból vagy anyagi előnyszerzésből születnek.
Vajon mennyire zöldek a hagyományost felváltó lebomló műanyagok? Megfelelő környezetben darabjaikra eshetnek, de az ehhez szükséges technológiáknak is lehetnek káros hatásai. Vegyük sorra, miről is van szó.
A Humusz Szövetség több környezetvédelmi civil szervezet és szakértő által összeállított állásfoglalással kívánja felhívni a figyelmet az italcsomagolásokkal kapcsolatos hazai szabályozás hiányosságaira, továbbá szakmai útmutatást adni arra vonatkozóan, hogyan kellene az újratöltésen alapuló betétdíjas rendszert ismét felvirágoztatni.
2021. év elején az Országgyűlés megszavazta azt a törvénycsomagot, amelynek értelmében 2023 júliusától kötelező az egyutas italcsomagolások (PET, alumínium, üveg) visszaváltása. Ezeknek az egyébként eldobható, egyszer használatos csomagolásoknak a kötelező visszaváltása magasabb arányú újrahasznosítást tesz lehetővé. Fontos megjegyezni, hogy az utóbbi években a piacról egyre inkább kiszorulnak a többször használható betétdíjas, visszaváltható italcsomagolások, amelyekkel a törvénycsomag jelenleg nem foglalkozik. Kijelenthetjük, hogy az elfogadott törvény nem elég ambiciózus, és nem veszi figyelembe a hulladékhierarchiát. Különösen sajnálatos, hogy a törvény elfogadását valódi társadalmi konzultáció nem előzte meg, a kormány kizárólag az iparági és kereskedelmi szereplőkkel egyeztetett, és a kapcsolódó online közvélemény-kutatásban az újratölthető csomagolásokról kérdést sem tettek fel. A kormányzati kommunikáció kerülte a hulladékkeletkezés megelőzésének még a gondolatát is, kizárólag a visszagyűjtés hatékonyságának és az újrahasznosítás arányának növeléséről beszéltek. A Humusz Szövetség több környezetvédelmi civil szervezet és szakértő által összeállított állásfoglalással kívánja felhívni a figyelmet a tervezett rendszer hiányosságaira, és szakmai útmutatást adni arra vonatkozóan, hogyan kellene a régről ismert, újratöltésen alapuló betétdíjas rendszert ismét felvirágoztatni.
Magyarországon széles körben elterjedt nézet, hogy a szelektív hulladékgyűjtéssel érdemben tehetünk a klímaváltozás ellen. Egy korábbi felmérés szerint a magyarok 54 százaléka tartotta magáról, hogy személyesen tesz a klímaváltozás ellen, példaként messze a legtöbben a szelektív hulladékgyűjtést említették. Hasonló következtetés olvasható ki egy Eurobarométer-felmérésből vagy néhány ismert magyar nyilatkozatából is.
Május 9-től négy hulladékudvarban is bevezeti a vasárnapi nyitvatartást az FKF, és május 3-tól ismét megnyíltak a Szemléletformáló és Újrahasználati Központok is.
2023 közepétől ismét bevezetik itthon az italok csomagolásának betétdíjas rendszerét. Jelen állás szerint a rendszer inkább a begyűjtést fogja szorgalmazni, a csomagolások újratöltését azonban nem teszi kötelezővé, pedig a palackok újrahasználata nagyobb mértékben csökkenti a környezetterhelést, az egyszerű újrahasznosításnál.
Pasig, Klang, Ulhas, Tullahan – a világ óceánjaiba legtöbb műanyagszemetet öntő folyók neve keveseknek mond bármit. Egy friss kutatás azonban arra jutott, hogy szemben a világ nagy folyamaival, amiket korábban mindenki a legnagyobb szennyezőnek gondolt, ezek a kisebb kelet-ázsiai folyók jelentik az igazán nagy veszélyt az óceánokra és azok élővilágára.
Az Ökologistics Alapítvány a helyi lakosok és a Szolnoki Kosár Közösség önkéntesei segítségével április 23-24-én arra vállalkozott, hogy megtisztítsa a település környezetét az illegális hulladéktól. Megelőzés célából egy kisfilmet is készítettek, a polgármester és egy tizenhárom éves "petkalóz" főszereplésével azért , hogy minél több emberhez el tudják juttatni az üzenetet.
Budapest, 2021. április 23. – Jelentős mennyiségű műanyag hulladéktól szabadították meg a Szentendrei-sziget egy részét a Greenpeace Magyarország és a Maradjanak a FÁK a Rómain civil csoport önkéntesei április 17-én. A Szentendrei Duna-ág melletti erdős területen felhalmozódott szemét számottevő része kiürült PET-palack volt, mely leginkább olyan jól ismert nagyvállalatoktól származik, mint a Coca-Cola, a PepsiCo és a Szentkirályi Magyarország Kft. A Greenpeace azt várja a műanyagszennyezésért felelős cégektől, hogy szakítsanak végre az egy használat után szemétté váló PET-palackokkal és hazánkban is vezessék be az újratölthető italcsomagolásokat. Csak így lehet megállítani a hazánkat is egyre inkább elszennyező műanyagáradatot.
Nemcsak jelentős pénzbírság sújtja majd azokat a francia cégeket, amelyek elégetik az el nem adott termékeket, de a francia kormány akár a sajtóban is beszámolhat a törvénysértésről – a cégek költségére.
Minden év április 22-én ünnepeljük a Föld napját. Ezen a napon rendszerint ökotudatosságot mélyítő, a környezetünkkel és annak védelmével kapcsolatos ismeretszerző programokba, eseményekbe van lehetőségünk bekapcsolódni, most azonban olyan programokat gyűjtött a Funzine egy csokorba, melyek a Föld napi kezdeményezéseken is túlmutatnak.
A Cseriti célja felhívni a figyelmet a háztartásokban feleslegessé váló tárgyak újrahasználatának lehetőségére, a Cseriti tevékenységének pozitív, környezeti-társadalmi hatásaira.
Újabb két évvel kitolták a nagy fővárosi hulladékválogató mű átadását, a hasznát már az állam által kiválasztandó új koncesszor fölözheti le.
Rövid időn belül hatalmas karriert futott be a körforgásos gazdaság koncepciója: egy alapvetően inkább kritikai felütésű ötletből alig több mint egy évtized leforgása alatt kormányok, világszervezetek és vállalatok felkapott fenntartható fejlesztési módszere lett.
A fiatal férfi közel két éven át mindennap lement szemetet szedni a mellette lévő parkba, míg sikerült teljesen kitakarítania.
A klímaváltozásról már mindenki hallott, de azt kevesen tudják, hogy Európa sokkal gyorsabban melegszik, mint a Föld átlaga. Ha ez így folytatódik, az unokáink már nem fogják tudni, mi az a hó. Többek között ez derül ki a Zöldunió 2021-es előrejelzéséből.
Egyelőre finoman szólva kusza a kormány klíma- és természetvédelmi akciótervének hulladékhasznosításra vonatkozó végrehajtása.
Új kampányvideóval jelentkezik a Greenpeace Magyarország, melynek szövegét Fluor Tomi mondta fel. A kampány a cégvezetőket szólítja meg, hogy vállaljanak ők is szerepet a világszintű műanyagválság megoldásában. A probléma mára akkora, hogy a piac nem háríthatja tovább a fogyasztókra a felelősséget: a cégek feladata, hogy a fogyasztók számára fenntartható megoldásokat tegyenek elérhetővé, és visszaszorítsák az eldobható műanyagokat, méghozzá minél előbb.
A műanyagokról való vélemények mindig is megoszlóak voltak, és lesznek is. Természetesen nem minden rossz, ami műanyagból készült, azonban van pár dolog, amit érdemes tisztázni velük kapcsolatban. Például hogy hogyan érdemes szelektíven gyűjteni és mikor is éri meg, de azt sem árt, ha tudjuk, hogy a „bioműanyagok” milyen veszélyt rejtenek magukban, és még pár visszatérő kérdést is tisztázunk. Lássuk hát a tényeket és tévhiteket.
Az elemzés a hazai hulladékhelyzetet mutatja be nemzetközi összevetésben. A hazai hulladékgazdálkodási infrastruktúra az európai uniós támogatásoknak köszönhetően sokat fejlődött, mégis a hulladékkérdés környezetbarát, mai divatos szóval élve fenntartható kezelésétől még távol állunk. Milyen okok állnak ennek hátterében?