Hírek téma szerint
6+1 állomásból álló Nulla Hulladék Tanösvényt mutat be a Humusz Szövetség. Újbuda zöld oázisában, nagy házak és lombos fák árnyékában bárki megismerkedhet a hulladékmentes életmód lépéseivel. Mi történik a tárgyainkkal ha nem vigyázunk, és mi történehetne, ha tudatos fogyasztóvá válnánk? Az ösvényt járva, a Patkós Stúdió gyönyörű interaktív tábláin keresztül eljuthatunk a hulladéklerakótól a komposztálásig, sőt még azon túl egészen a zöld otthonig.
Egyetlen négyzetcentiméternyi bébiételes műanyag edényből 2 milliárd nano- és 4 millió mikroműanyag-részecske szabadul fel, derült ki a Nebraskai Egyetem egy friss kutatásából.
A Kaliforniai Tudományos Akadémia és az Oxfordi Egyetem tudósait is magába foglaló nemzetközi kutatócsoport 85 korallzátonyt vizsgált meg a világ különböző pontjain, hogy kiderüljön, mennyire szennyezettek. Az eredmény mindenkit meglepett.
Varsó panaszt nyújtott be Németország ellen az Európai Bizottsághoz (EB) a Lengyelországba irányuló illegális szemétszállítás miatt – jelentette be szerdai varsói sajtókonferenciáján Anna Moskwa klímaügyi és környezetvédelmi miniszter.
A magyar olajtársaság a koncessziós szerződésnek megfelelően átveszi az NHSZ cégcsoport vállalatait.
Új vizeken, a Közép-Tisza Kisköre és Szolnok közötti 70 folyamkilométeres szakaszán tisztították napokon keresztül a folyót a XI. Tiszai PET Kupa környezetvédői, 937 zsák, hozzávetőlegesen 6,1 tonna hulladéktól mentesítve a folyót és árterét. A résztvevők között egyre nagyobb arányban képviselteti magát a legifjabb nemzedék. A forrásvidéki sikeres beavatkozásoknak, a korábbi évek eredményes felső-tiszai hulladékgyűjtő akcióinak, valamint a Kiskörei Duzzasztómű hulladékmegfogó képességének köszönhetően az ártéri erdőkben kevesebb hulladékkal találkoztak a petkalózok.
Míg az utóbbi években gumiabroncsok jó pénzért történő behozatalán és feldolgozás nélküli illegális hátrahagyásán alapulhatott egy sor vállalkozás üzleti modellje, óriási veszély, hogy lesznek, akik az akkuhulladék lerakásában még ennél is nagyobb lehetőséget látnak majd.
Ismét új vizekre eveznek a folyami hulladékgyűjtő versenyek petkalózai. Az augusztusi főfutam a Közép-Tisza Kisköre és Szolnok közötti szakaszát veszi célba, hogy tisztábbá váljon a folyó és ártere.
Az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) új jelentése szerint a biológiailag lebomló műanyagok ugyanolyan károsak lehetnek a tengeri élővilágra, mint a hagyományos műanyag.
Egy nemzetközi kutatócsoport első alkalommal vizsgálta globálisan és sztenderdizálva a tavak műanyag-szennyezettségét és kiábrándító eredményre jutott. A mikroműanyagok az emberi tevékenységtől még látszólag érintetlen tavakban is jelen vannak és akadnak olyan tavak is, amelyekben több a mikroműanyag, mint az óceánokban.
3 hónapja ástuk el a lebomló zacskókat a Greenpeace-szel a komposztálóban – itt vannak az eredmények
Az ALDI, az Auchan, a SPAR és a Tesco műanyag zacskói mind bomlásnak indultak vagy már le is bomlottak abban a kísérletben, melynek során a Humusz Szövetség és a Greenpeace Magyarország azt vizsgálja, hogy az élelmiszerüzletek lebomló zacskói szakszerű komposztálóban elhelyezve valóban beváltják-e a hozzájuk fűzött reményeket. A kísérletben megjelölt 3 hónap után a zöldszervezetek azt látják, hogy a komposztálóban elhelyezett zacskóknak mostanra alig maradt szemmel látható nyoma, egyedül a vastagabb falú bevásárlószatyorból maradtak nagyobb darabok. A környezetvédők szerint azonban a lebomló műanyagok nem jelentenek megoldást a nyersanyag- és hulladékválságra, valamint az ilyen típusú zacskók is tartalmazhatnak káros adalékanyagokat, és mikroműanyag-szennyezés maradhat utánuk.
Az újrahasznosítás napjainkban szinte már bevett szokás. Minden társasház előtt ott pihennek a szelektív kukák és az irodákban, iskolákban és sok közösségi térben is felhívják a figyelmünket a különböző hulladékok szeparált gyűjtésére. Azonban több kérdés is felmerült már azzal kapcsolatban, hogy vajon többet ártunk-e a hulladékok ilyesfajta gyűjtésével, mintsem segítenénk a fenntarthatóságot. Ilyen kérdés például az, hogy a műanyagok újrahasznosítása során keletkező mikroműanyagok veszélyesek lehetnek-e ránk. Továbbá az, hogyan tudnánk az újrahasznosítás folyamatát még környezetkímélőbbé tenni?
A Mol és a Lummus Technology együttműködik a műanyaghulladékok kémiai újrahasznosításában – közölte a Mol kedden az MTI-vel.
Jordán Adél is elképedt annak a hatalmas szemétkupacnak a láttán, mely a Greenpeace által szervezett bevásárlás után borította be az asztalt. „Több a szemét, mint maga az étel”, tör ki a színésznőből a videóban, amit a zöld szervezettel együtt készített, ráirányítva a figyelmet arra, hogy az élelmiszerüzletek döbbenetes mennyiségű műanyaghulladékot kényszerítenek a vásárlókra. A Greenpeace azt szeretné elérni, hogy a hazai élelmiszer-üzletláncok 2027-ig csökkentsék felére az egyszer használatos műanyag csomagolóanyagokat és jelentősen bővítsék az újratölthető italcsomagolások arányát.
A Qubiten visszatérő téma, hogy miféle ökológiai és egészségügyi következményekkel jár a mikroműanyagszennyezés. A csupán pár éve felismert és kutatni kezdett jelenség léptéke globális, nincs olyan szeglete a Földnek, ahol ne fedeztek volna még fel még mikroműanyagokat, ráadásul nem csak a környezetben, hanem az élő szervezetekben is.
Az elmúlt napokban ismét környezetvédelmi aktivisták hajóztak három napon keresztül a Tisza-tó Tiszafüred és Tiszanána-Dinnyéshát közötti szakaszán. A 12 lelkes pethajós csapat összesen 200 részvevője naponta 400-500 zsák hulladékot szedett össze az ártéri erdőkből, a nádasokból és a tóparti hulladékszigetekről.
A rossz mezőgazdasági gyakorlatok és a klímaváltozás miatt gyorsuló ütemben romlik a termőtalaj világszerte, amit a természetes folyamatok nem tudnak ellensúlyozni. A nagyobb terméshozam elérését jellemzően műtrágyázással próbáljuk megoldani: 2020-ban a világ műtrágya-felhasználása meghaladta a 200 millió tonnát, ez azonban rontja a talaj állapotát és a talajvíz szennyezettségét is növeli. Európa különösen kitett az orosz és marokkói importnak, az ukrajnai háború miatti áremelkedés pedig durván kihatott a műtrágya árakra is, így a kérdés ellátásbiztonsági szempontból is jelentős. A szennyvíziszap, amiből Magyarországon is évi 250 ezer tonna keletkezik, részben helyettesíthetné a műtrágyákat, azonban európai viszonylatban is nagy a szórás, hogy a helyi szabályozások milyen felhasználást engedélyeznek. A jelenlegi magyar szabályozás szerint a szennyvíziszap használata a mezőgazdaságban csak olyan növény esetén engedélyezett, amelynek termése az iszappal nem érintkezik. A szennyvíziszapban felhalmozódó nehézfémek, antibiotikum és gyógyszermaradványok jelentik a legnagyobb kockázatot, ami miatt nem tudjuk felhasználni a benne található többi értékes nyersanyagot. Megoldást jelenthetne, ha a nehézfémeket az iszapkezelés során eltávolítanánk a szennyvíziszapból, de az EU is célul tűzte ki, hogy 2030-ra 50%-kal csökkenti a mezőgazdaságban használt vegyszerek mennyiségét.
Az újratöltés és az újrahasználat kritikus fontossággal bírnak: mind egyéni, mind rendszerszinten előtérbe kell helyeznünk és be kell építenünk a mindennapjainkba, ha komolyan szeretnénk csökkenteni a műanyag- és a klímaválság veszélyeit. Cikkünkben megnézzük, hogyan állunk az újrahasználat terén ma: milyen kezdeményezésekre és jó gyakorlatokra lehetünk büszkék, illetve milyen akadályok állnak az újrahasználat előtt.
A Roland Berger szerint a szigorodó uniós szabályozásnak és az új technológiáknak köszönhetően a közeljövőben várhatóan nő az újrahasznosított műanyagok aránya és javul azok minősége. A német tanácsadó cég tanulmánya azt mutatja be, hogyan tudnak mindebből profitálni a vállalatok – feltéve, ha képesek gyorsan reagálni.
Mikroműanyagot találtak az Ocean Race nevű világ körüli vitorlásverseny során vett vízminták mindegyikében – írta a The Guardian című brit napilap nyomán az MTI.
Sűrű műanyagzápor hullhat Párizsra az első műanyagszennyezési időjárás-előrejelzés szerint – hívták fel a figyelmet egy még ki nem adott tanulmány szerzői csütörtökön.
Elérkezett az első mérföldkőhöz a Humusz Szövetség és a Greenpeace Magyarország közös kezdeményezése, melyben a két szervezet lebomlóként kínált műanyag zacskókat komposztál. Ezt azzal a céllal teszik, hogy megvizsgálják, a zacskók valóban lebomlanak-e, és ha igen, akkor mennyi idő alatt. A kísérletben megjelölt 45 nap után a zöldszervezetek azt látják, hogy a komposztálóban lévő zacskók egy híján még nem bomlottak le teljesen, bár ennek folyamata már megkezdődött. A zacskókat hazai élelmiszerboltokból szerezték be, az ALDI, az Auchan, a SPAR és a Tesco üzleteiből.
A fosszilis olajon alapuló műanyagok elárasztották a Földet. Több tanulmány is kimutatta, hogy már minden élőlényben jelen vannak mikroműanyagok. Ez az erős környezeti hatás arra sarkallta a kutatókat, hogy olyan műanyagpótló alternatívákat fejlesszenek ki, amelyek a természetben gyorsabban lebomlanak. A nádcukor alapú bioalapú polimerek az egyik ilyen lehetőség, amit ma már szélesebb körben is alkalmaznak.
A magyarok nagyon is tisztában vannak az éghajlatváltozás és a környezetszennyezés globális problémáival, de csak akkor lehet rávenni őket a zöld átállásra, ha egyértelműen meggyőzik őket, hogy abból egyéni hasznuk van – derül ki abból a frissen publikált kutatásból, amelyet a Policy Solutions, a Friedrich Ebert Stiftung és a brüsszeli Foundation for European Progressive Studies (FEPS) készített.
Tavaly nyáron a Qubit elsőként számolt be a Balaton Sound fesztivál megdöbbentő környezeti hatásáról, vagyis arról, hogy a Zamárdiban éjjel-nappal zajló zenés-táncos ifjúsági tömegmulatság alig egy hete alatt annyi kokain, ketamin és MDMA kerül a vízbe, ami már kifejezetten ártalmas a tó élővilágára.