Hol van az elektromos hulladék helye?
A világ vesztésre áll az elektromos hulladék elleni küzdelemben – közölte az ENSZ egyik szakértője, miután egy jelentés szerint egy év alatt 62 millió tonna elektronikai hulladék keletkezett a Földön.
A kimerült akkumulátoroktól az elektromos vezetékekig minden kiselejtezett elektromos vagy elektronikus berendezést és alkatrészt magába foglaló e-hulladék megfelelő kezelés nélkül nagy környezeti kockázatot jelent, mert az egészségre káros elemeket és vegyületeket tartalmaz. Ugyanakkor a hulladékhegy nagy nyereséggel hasznosítható nyersanyagforrás is.
„Ezeket az termékeket gyakran nehéz javítani. Nagyon könnyen hulladékká válnak, így pedig a globális hulladéktermelés egyre nagyobb” – mondta Kees Baldé, az ENSZ Továbbképző és Kutató Intézetének (UNITAR) Fenntartható Ciklusok programját irányító vezető tudományos szakértője. „Az e-hulladékhegy növekedése gyorsabb, mint az újrahasznosítási erőfeszítések növekedése. Így el fogjuk veszíteni a csatát” – tette hozzá. 2022-ben a világ éves e-hulladék kibocsátása 62 millió tonna lesz, ami 82 százalékos növekedés 2010-hez képest.
Évente 2,6 millió tonnával több e-hulladék keletkezik, ami azt jelenti hogy 2030-ra elérheti a 82 millió tonnát. „Ennek az e-hulladéknak a túlnyomó többségét nem kezelik megfelelően, egyszerűen szeméttelepre kerül. A kisebb készülékeket, mint például a mobiltelefont vagy az elektromos fogkefét az emberek egyszerűen kidobják a többi hulladékkal együtt” – jegyezte meg Kees Balé. Az ENSZ szakértői szerint ezt a növekedést egyebek között a nagyobb fogyasztás, a javíttatási lehetőségek hiánya, az elektronikai cikkek rövidebb élettartama és az e-hulladék kezelésére szolgáló nem megfelelő infrastruktúra okozza. Baldé megjegyezte, hogy még az energiafogyasztás csökkentésére szolgáló termékek – mint például a napelemek – is hozzájárulnak az e-hulladék mennyiségének gyarapításához.
A szakértő szerint 2022-ben mintegy 600 ezer tonna fotovoltaikus panelt dobtak ki. „A gyártóknak a szabványosításban is nagy felelősségük van, és szavatolniuk kellene, hogy az általuk gyártott termékek életciklusa elfogadható hosszúságú legyen” – mondta Cosmas Zavazava, az ENSZ Nemzetközi Távközlési Uniójának (ITU) igazgatója. „Úgy gondolom, a magánszektornak úgy kellene viselkednie, mint egy tudatos állampolgárnak” – zárta gondolatait Zavazava.
Forrás: hvg.hu
