Hírek téma szerint
Öt elmetrükk, amivel a Csomagolásmentes május kihívás alapelemeit a hulladék nélküli vásárláshoz hamarabb elsajátítható, mint gondolnád. S egyben ez a hulladekvadasz.hu legújabb rovatának, a Zöld Pszichológiának az első cikke.
Manapság egy ember átlagosan hetente 5 gramm műanyagot nyel le, amely egy bankkártya tömegével egyezik meg – állítja a Természetvédelmi Világalap (WWF) új tanulmánya. Az évente 250 grammra, azaz negyed kilóra rúgó mennyiség körülbelül 100 ezer, 1 milliméternél kisebb darabkából jön össze. Ezek 90 százalékát ivóvízzel – palackozottal és csapból jövővel egyaránt – fogyasztjuk el, míg a maradékot leginkább sörrel, sóval és kagylóval.
A lineáris gazdaságból, ahol a legyártott, felhasznált termékek életciklusuk végén a szemétben kötnek ki, a környezet védelmében, illetve a fenntartható(bb)ság érdekében egyre nagyobb mértékű elmozdulás történik a jobb hulladékmenedzsment segítségével a hosszabb életciklus és a több újrahasznosítás irányába. Ha innen sikerül még tovább lépni, akkor elérhető, hogy egyáltalán ne legyen hulladék és akár az eredetivel megegyező termékek álljanak elő újra: ez a körforgásos gazdaság. Ez pedig különösen fontos a műanyagok esetében, hogy a földek, vizek szennyezése ne fokozódjon.
Rekordmagas látogatói számmal zárult a háromnapos esemény, ahol a természetfilmes szakma hazai és nemzetközi jeles képviselőinek elismerésén túl számos művészeti pályázat eredményére is fény derült.
Az Európai Unió által nyilvánosságra hozott adatok szerint rekordmennyiségű papírt és hullámkartont hasznosítanak újra Európában. Magyarország az átlag alatt teljesít.
2019. május 21-én hivatalosan is elfogadta az egyszer használatos műanyagok betiltását az Európai Unió általános ügyekkel foglalkozó tanácsa. Az új szabályok megtiltják az olyan eldobható műanyag termékek használatát, amelyek alternatív termékekkel helyettesíthetőek.
Nemrégiben jelent meg a magyar médiában egy cikk Mégsem olyan jó a környezetnek a vászonszatyor címmel. Sokan megdöbbentek, a szkeptikusok pedig bizonyítva érezhették igazukat, a dán tanulmányra hivatkozó írás ugyanis nagyjából azt állítja: nehéz olyan mennyiségben használnunk a nejlonzacskókat, hogy azzal többet ártsunk a környezetünknek, mint egy vászonszatyorral, pláne, ha biopamutból készült. Az információ minket is gyomorba vágott, ezért utánajártunk, valóban így van-e.
Ha már környezettudatosság és család, nem fura, hogy milyen ritkán hallunk férfiakat megszólalni a témában? A hétköznapok fenntarthatósága tényleg csak női illatban kapható? Mivel férfiszemszög nélkül koránt sem teljes a kép, május 29-én, a Zöld Kalandozások 4. előadásán Kozma Gergely, az Eco Punk Találkozó alapító főszervezőjének kezébe adjuk a mikrofont, hogy megtudjuk, létezik-e tudatosság szatyorvarrás, szappanfőzés és jóga nélkül.
A Magyar Közút Nonprofit Zrt. 2019. április 29-én, hétfőn tartotta „Jobb, ha el se dobod!” című szemétgyűjtési akcióját, melynek során több mint 12 ezren közel 1000 tonna út menti illegális hulladékot gyűjtöttek össze. A társaság bízik benne, hogy az akcióval már rövidtávon is sikerül szemléletváltást elérnie a notórikus szemetelőknél.
Az egyszer használatos műanyag zacskók azonnali betiltását sürgeti a német szövetségi kormány nemzetközi fejlesztési együttműködésért felelős minisztere.
A Csomagolásmentes május 2019-ben ismét megrendezésre kerül a JÖN Alapítvány és a Háztartásom hulladék nélkül háziasszonyának, Tóth Andi szervezésében.
Mintegy 414 millió darab műanyag, köztük csaknem egymillió strandpapucs és -cipő árasztotta el az Indiai-óceánban található Kókusz-szigetek partjait kutatók becslései szerint.
Az idei milánói Design Week keretében megrendezett Fuori Salone kiállítás adott otthont annak az installációnak, amely a globális műanyagfogyasztásra és óceánszennyezésre hívja fel a figyelmet. Az óceáni szemétszigetek mostanra a világ második legnagyobb kiterjedésű "országává" váltak Oroszország után.