Az egyszer használatos műanyagok komoly veszélyt jelentenek a globális klímaváltozásra - figyelmeztet egy tanulmány

  • 2019. május 16.
  • Csilla
A termelésnek most kell véget vetni - szólít a legelső becslés, mely a műanyagok bölcsőtől sírig tartó hatását elemezte.

Az egyszer használatos műanyagok világszintű burjánzása felgyorsítja a klímaváltozást, ezért azonnal meg kell állítani, figyelmeztet egy jelentés.

A műanyaggyártás világszerte terjeszkedik, részben az Egyesült Államokban történő hidraulikus repesztéseknek köszönhetően. A jelentés szerint a műanyag minden egyes életfázisában hozzájárul az üvegházhatású gázok kibocsátásához, a gyártásától kezdve a finomításon keresztül egészen addig, ahogy hulladék formájában kezelik.

A “műanyaghabzsolás” miatt félő, hogy nem fogunk tudni megfelelni a Párizsi Klímaegyezménynek. Ez azt jelenti, hogy 2050-re a műanyagok fogják kitenni a “szénbüdzsé” 13%-át - mely megfelel 615 szénerőműnek - írja a csütörtökön megjelent kutatás. 2050-re az éves szintű műanyagból származó szén-dioxid-kibocsátás akár a 2,75 milliárd tonnát is meghaladhatja.

 

szénerőmű

 

A műanyag gyártása és ártalmatlanítása és a klímaváltozás közti összefüggés sokáig rejtve maradt, mondják a Nemzetközi Környezetvédelmi Jogi Központ (Center for International Environmental Law) által publikált jelentés szerzői, mely elsőként foglalkozott a műanyagok üvegházhatású gáz-lábnyomát bölcsőtől sírig követő becslésével.

Míg az óceánok műanyagszennyezése a figyelem középpontjába került, a mindenütt jelenlévő műanyagok klímaváltozásra gyakorolt hatására általában kevésbé fókuszálunk.

“A műanyagok, kezdve azzal, hogy fosszilis tüzelőanyagok kinyerésével hozzák létre, rendkívül nagy szénlábnyommal rendelkeznek. A világon immár mindenhol elterjedt anyag szénlábnyomának növekedése a finomítása után vizespalackként vagy bevásárlószatyorként leszolgált idejét követően is folytatódik, mikor már csak hulladéklerakókban hevernek” - írja a jelentés.

A szerzők szerint a csomagolásokban és a tucattermékekben (FMCF) található eldobható műanyagok teszik ki a legnagyobb és legrohamosabban növekvő szegmensét a műanyaggazdaságnak. 

Sürgős cselekvésre szólítanak fel a gyártás és az eldobható műanyagok megállítása érdekében.

“Jelenleg a műanyagok élettartama alatt bekövetkező üvegházhatású gáz-kibocsátások veszélyeztetik a világszintű közösségek azon törekvéseit, hogy a globális hőmérséklet-növekedést 1,5 celsius fok alatt tartsák” - írják. “A petrolkémiai és műanyagiparok jelentős gyártásbővítést terveznek, mellyel a probléma csak hatványozódna.”

 

A szerzők szerint a kulcsfontosságú lépések a következők lennének:

  • Azonnali megszüntetése az egyszer használatos, eldobható műanyagok gyártásának és használatának;
  • Az újfajta olajok, gázok és petrolkémiai infrastruktúrák fejlesztésének megállítása;
  • Hulladékmentes közösségek teremtésének elősegítése;
  • Egy rendszer létrehozása, melyben a szennyezők fizetnek a termékeik negatív hatásai után - ezzel kiterjesztve a gyártók felelősségét.


“A műanyag egy mindenütt jelenlévő alapanyaga gazdaságunknak, és az egyike a legelterjedtebb és legellenállóbb szennyezőanyagoknak a Földön” - írják a szerzők. “Kikerülhetetlen részévé vált anyagi világunknak, körülveszi az emberiséget palackok, szatyrok, élelmiszercsomagolások, öltözékek, de még protézisek, autóalkatrészek és építőanyagok formájában is.”

 

műanyag csomagolás

 

Az eldobható műanyag csomagolások a műanyagkereslet 40%-át teszik ki, mely termelési robbanást követelt - 1950 és 2015 között 2 millió tonnáról 380 millió tonnára növekedett. 2015 végére 8.3 milliárd tonna műanyagot állítottak elő - ennek kétharmada a természetbe került és ott is marad.

“A csomagolás az egyik legproblémásabb típusa a műanyaghulladéknak, mert jellemzően egyszeri használatra gyártják, mindenféle hulladékban megtalálható, és rendkívül nehéz újrahasznosítani. A rugalmas és többrétegű csomagolások használatának állandó növekedése további kihívásokat állít fel a gyűjtés, szelektálás és újrahasznosítás terén” - közlik a kutatók. “A műanyagcsomagolás-hulladékok 40%-át hulladéklerakókba juttatják, 14%-át elégetik, és további 14% kerül újrahasznosításra. Az égetéssel kerül a legtöbb szén-dioxid a légkörbe az összes műanyaghulladék-kezelési mód közül. Csaknem az összes műanyag - 99% - fosszilis tüzelőanyagokból készül. A műanyag élettartamának legtöbb üvegházhatású gáz-kibocsátással járó folyamata az anyag finomítása, és az Egyesült Államokban és máshol is jelenlevő terjeszkedés tovább gyorsíthatja a klímaváltozást.”

 

frakkolás

 

Egy új Shell etánkrakkoló Pennsylvániában akár 2,25m tonna, és egy új etilén-üzem az Exxon Mobil finomítónál Baytown, Texasban akár 1,4m tonna széndioxid-kibocsátással is járhat évente. Csupán ennek a két létesítménynek az évi kibocsátása megegyezne csaknem 800 ezer autóéval az utakon.

2019-ben a világszerte legyártott műanyagok környezetre mért hatása - a kivonástól a lerakásig - megfelelt 189 darab 500 mw-os széntüzelésű erőműének. 2050-re a jelentés szerint a globális műanyag-lábnyom 615 teljes kapacitáson működő szénerőműének fog megfelelni.

“A műanyag az egyik legjelentősebb és leggyorsabban növekvő forrása az ipari üvegházhatású gáz-kibocsátásnak” - írja a jelentés. “A műanyag miatt létrejövő kibocsátások nemcsak a műanyag legyártásából származnak, de az anyag életciklusának minden egyes állomásából - a fosszilis tüzelőanyagok kivonásától és szállításától kezdve a finomításon és megmunkáláson keresztül egészen addig, amíg hulladék formájában a környezetbe kerül.

Carrol Muffett, az egyik szerző szerint: “Már régóta tudjuk, hogy a műanyag globális környezetünket és az emberi egészséget is fenyegeti. Ez a tanulmány azt hivatott bemutatni, hogy a műanyag, mint a fosszilis gazdaság többi alkotóeleme, az éghajlatot is veszélyezteti.

 

Forrás: https://www.theguardian.com/environment/2019/may/15/single-use-plastics-...
Fordította: Varsányi Katalin