Hírek téma szerint
Ukrajnában betilthatják a műanyag szívószálak, evőeszközök, edények, fülpiszkálók és ételtárolók gyártását és behozatalát.
A súlyos témát végigjáró, leleplező norvég oknyomozó dokumentumfilm azt mutatja be, hogyan szállítják a lestrapált járműveket és egyéb elektronikai hulladékokat Európától Afrikáig.
Évente annyi műanyaghulladék kerül hulladéklerakóra, illetve jut ki a környezetbe, hogy a kínai nagy fal jelenleg álló 6000 km hosszú szakaszát újra fel lehetne belőle építeni. És ez is csak az összes felhasznált műanyag 60%-a. A műanyagszennyezés itthon és világszerte is egyre növekvő probléma, ami a környezetszennyezésen túlmenően az éghajlatváltozást is fokozza a gyártási folyamaton keresztül. A megoldást sokan a bioműanyagokban keresik, azonban ezekből továbbra is nagyon keveset gyártunk, a világ műanyaggyártásának csupán 1%-át teszik ki. A kínálati oldal problémáit fokozza, hogy ezek a lebomlónak mondott műanyagok sokszor csak ipari körülmények között bomlanak le, de más környezetben (pl. óceánokban) nem. A globális műanyagproblémát biztosan nem oldja meg a bioműanyag, azt továbbra is csak a használat jelentős és gyors visszaszorításával tudnánk kezelni. A cikk Jurecska Laura írása, a masfelfok.hu-n jelent meg.
„Mától Romániában is hivatalosan vége az egyszer használatos műanyagtermékek korának – kormányrendelettel ültetjük gyakorlatba a Single-use plastics nevű uniós irányelvet! A fenntartható, újra felhasználható termékek kerülnek előtérbe, mert csak így mérsékelhető a környezetre gyakorolt káros hatás és biztosítható élhetőbb jövő a Földön” – mutatott rá Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter azt követően, hogy szerdai ülésén elfogadta a kormány az egyszer használatos műanyag termékek betiltását szabályozó jogszabálytervezetet.
Évente annyi műanyaghulladék kerül hulladéklerakóra, illetve jut ki a környezetbe, hogy a kínai nagy fal jelenleg álló 6000 km hosszú szakaszát újra fel lehetne belőle építeni. És ez is csak az összes felhasznált műanyag 60%-a. A műanyagszennyezés itthon és világszerte is egyre növekvő probléma, ami a környezetszennyezésen túlmenően az éghajlatváltozást is fokozza a gyártási folyamaton keresztül. A megoldást sokan a bioműanyagokban keresik, azonban ezekből továbbra is nagyon keveset gyártunk, a világ műanyaggyártásának csupán 1%-át teszik ki. A kínálati oldal problémáit fokozza, hogy ezek a lebomlónak mondott műanyagok sokszor csak ipari körülmények között bomlanak le, de más környezetben (pl. óceánokban) nem. A globális műanyagproblémát biztosan nem oldja meg a bioműanyag, azt továbbra is csak a használat jelentős és gyors visszaszorításával tudnánk kezelni.
Jurecska Laura írása.
Hiánypótló edukációs anyagot dolgozott ki hazai környezetvédelmi szakértők csoportja azért, hogy mindannyiunk számára könnyen érthető tájékoztatást nyújtson a hazai piacon jelenlévő műanyagfajtákról és azoknak újrahasznosítási lehetőségeiről, segítve ezzel környezettudatos döntéseinket.
Az augusztus 28-án megrendezésre kerülő GLAMOUR Doing Good Summit-on inspiráló előadásokon vehetsz részt online. Szó lesz a divatról, fenntarthatóságról, újrahasznosításról és rengeteg olyan témáról, ami a hétköznapi életben is segít, hogy saját magad legjobb változata lehess!
Az Európai Bizottság pénteken bejelentette, hogy nyilvántartásba veszi a “ReturnthePlastics” nevű polgári kezdeményezést, amely az újrafeldolgozható műanyag palackok terjedéséért harcol.
Az angliai Hull Egyetem kutatói azt vizsgálták, hogy az éghajlatváltozás, a műanyaghulladékok és különböző molekulák együttesen milyen hatással vannak a tengeri fajokra – írja az egyetem honlapján publikált cikk nyomán az MTI.
Már csibekorukban fenyegeti a tengeri madarakat a műanyag szemét: ilyen hulladékot találtak számos tengeri madár fészkében Északnyugat-Európában – közölték skót kutatók.
Legalábbis környezeti szempontból. A meghökkentő szám egy barcelonai kutatás eredménye.
Milyen egyéni előnyünk származik a fenntartható tettekből? Belső indíttatásból vagyunk környezettudatosak, vagy csak a spórolás és az anyagi haszon hajt minket? Az UniCredit Bank és a SteiGen négygenerációs kutatása kiderítette, hogy az egyes korosztályok fenntartható cselekedetei sok esetben nem fenntarthatósági céllal, hanem spórolásból vagy anyagi előnyszerzésből születnek.
A hulladék képződése, gyűjtése, hasznosítása, vagy ártalmatlanítása hatással van mindennapi életünkre és környezetünkre is, a körforgásos gazdaság szemléletének elterjedésével a hulladékra nem problémaként, hanem lehetőségként, alapanyagként tekinthetünk – hangsúlyozta az Agrárminisztérium környezetvédelemért felelős helyettes államtitkára a Green Technológia Kft. szakmai napján a tárca közleménye szerint.
Műanyagtöredékeket mutattak ki a kutatók az Ausztrália keleti és nyugati partvonala mentén kisodródott vagy véletlenül kifogott fiatal tengeri teknősök szervezetében – derült ki egy új tanulmányból.
Folyami hulladékmentesítő szerkezeteket szerelnek fel Romániában 12 helyen a román-magyar határszakasz mentén
Mintegy 45 ezer újrahasznosított műanyagpalackból építettek könyvtárat a helyi gyerekek számára egy ghánai településen.
Évi 15 ezer tonnányi egyszer használatos műanyagot – ételtartó dobozok, italpoharak, zacskók – kell kiváltani más, környezetbarátabb termékkel Magyarországon a július 1-től hatályos kormányrendelet alapján – tájékoztatta a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség (CSAOSZ) az MTI-t.
A műanyaghulladék drasztikus csökkentését követelik német, svéd és norvég szakértők. A szárazföldi és vízi szennyezettség a tudósok szerint 2016 és 2025 között a duplájára növekedhet, amennyiben nem történik változás.
A túltermelés korszakában fokozott figyelmet kap a szemét útja. Ennek jelentős része a vizekben landol, viszont idáig nem született átfogó tanulmány a vizekbe kerülő szemét összetételéről. A Nature Sustainability magazin tíz ország civil szervezeteivel együttműködve, nagyszabású kutatás keretén belül mérte fel ennek a szemétnek az összetételét és eredetét annak érdekében, hogy a törvényhozó nagyhatalmak felhasználhassák eredményeiket a törvényhozásban.
Az izraeli kormány rövid idő alatt 40 százalékkal szeretné csökkenteni a műanyag hulladékot, ezt a célt szolgálja egy mostani adóemelés is. A környezetvédelmi minisztérium szerint egy átlagos izraeli állampolgár ötször annyi műanyag hulladékot termel, mint egy EU-s lakos.
Ha fenntartható zöld háztartásról beszélünk, általában nem a toalettpapír az első ami az eszünkbe jut, pedig ha belegondolunk, valóban sok fogy belőle. Otthonunk elengedhetetlen, naponta használt termékét a pandémia helyezte fókuszba, hiszen ez volt az a termék, amiből szinte mindenki betankolt.
Júliustól búcsút inthetünk az egyszer használatos műanyag eszközöknek; a cél az, hogy az itthon használt helyettesítő termékek közül minél több Magyarországon készüljön – írta a pénzügyminiszter a Facebookon.
Linda egy 24 éves pécsi lány, akinek elege lett abból, hogy az influenszerek folyamatosan rá akartak tukmálni valami terméket az interneten.
A szarvasmarhák gyomrában élő baktériumok képesek a műanyagok lebontására is – ezt állapította meg egy most publikált kutatás.
Vajon mennyire zöldek a hagyományost felváltó lebomló műanyagok? Megfelelő környezetben darabjaikra eshetnek, de az ehhez szükséges technológiáknak is lehetnek káros hatásai. Vegyük sorra, miről is van szó.