Hírek téma szerint
Elnézve, ahogy a részes felek konferenciájának klímacsúcsai egyre nagyobb felhajtással eseményről eseményre húzódnak, nem teljesen irreális azt feltételeznünk, hogy a glasgow-i szöveg legalább említést tesz a szobában terpeszkedő szörnyetegről, a műanyagról.
A pandémia a fejlett világ fogyasztási szokásait is megváltoztatta, egyes iparágak egyértelműen győztesként jöttek ki a járványból. Az étel-házhozszállítás, az e-kereskedelem és a tisztítószerek eladása is az egekbe tört, ezek pedig sajnos szinte kizárólag az egyszer használatos csomagolásra hagyatkoznak, melyből egyből – jellemzően – műanyag szemét lesz. Pedig ahogyan az a Rethink Plastic és a Break Free From Plastic közös anyagából kiderül, ezeken a területeken egész egyszerűen megoldható lenne a körforgásos gazdaság irányába tett lépés, az újrahasználat megvalósítása.
Egészségünk megőrzése érdekében az év bármely szakában fontos, hogy elég időt töltsünk a friss levegőn. Télen is szívesen teszünk nagyobb sétákat, akár a munkából hazafelé, vagy kutyasétáltatás közben. Sokszor jólesik a hideg levegőn egy kis futás, kocogás, vagy felszabadultan korcsolyázni együtt a barátokkal. Ilyenkor nemcsak az elgémberedett izmainkat mozgatjuk át, de átszellőztetjük a fejünket és a tüdőnket is.
Az eseményen bemutatjuk a „Plastic free Heroes - 21. századi kompetenciák fejlesztése kutatásalapú tanuláson és társadalmi aktivitáson keresztül” című Erasmus+ projekt eredményeként megszületett képzési anyagot.
A folyadékpótlás fontosságát talán már nem kell senkinek sem magyarázni, mindenki tudja, hogy a megfelelő mennyiségű és minőségű folyadékbevitel a kiegyensúlyozott táplálkozás elengedhetetlen része. A szükséges mennyiség egy részét étellel visszük be, de 70-80 százalékát valamilyen ital formájában, azaz átlagosan naponta 2-2,5 liter folyadékot ajánlott minimum innunk szervezetünk megfelelő működéséhez.
A világ legtöbb országában törvényi előírás a maszk viselése a koronavírus terjedésének megfékezése és a fertőzés kockázatának alacsonyan tartása érdekében. Miközben az emberek maszkokkal védekeznek a vírus ellen, a maszkok komoly problémát jelentenek a környezet számára — különösen, ha nem megfelelően “ártalmatlanítják” őket, és az utcára vagy a folyókba kerülnek, ahonnan végül a tengerben kötnek ki. A Nature Sustainability című folyóiratban nemrég megjelent tanulmányban a Portsmouthi Egyetem brit kutatói közelebbről is megvizsgálták ezt a problémát.
Amennyiben továbbra sem sikerül multilaterális megállapodással rögzíteni a szennyezés mértékét, akkor 2040-re a világ tengereiben a műanyaghulladék össztömege meghaladhatja az ott élő halakét – idézi a BBC a londoni székhelyű nemzetközi környezet- és természetvédelmi szervezet, az Environmental Investigation Agency (EIA) egyik munkatársát.
A bukaresti sajtótájékoztató után a Figyelő a román–magyar államközi környezetvédelmi és vízügyi együttműködésről kérdezte a bukaresti kormány szakminiszterét.
Az apró szennyező részecskék sejtmérgezést és gyulladást is okozhatnak.
Egy új tanulmány szerint a vegyi szennyezés túllépte az emberiségnek biztonságos határértéket, olyan globális ökoszisztémákat fenyeget, amelyektől az élet függ, ezért a tudósok a termelés és a károsanyag-kibocsátás korlátozására szólítottak fel.
Helyi állatvédők és állatorvosok hívták fel arra a figyelmet, hogy elefántok pusztulnak el Srí Lanka keleti részén, mivel műanyaghulladékot esznek. Közlésük szerint az elmúlt nyolc évben az Ampara kerületi Pallakkadu faluban, Colombótól 210 kilométerre keletre mintegy húsz elefánt halálát okozta, hogy műanyaghulladékot evett.
A szárítógépek a légkörben lévő műanyag mikroszál-szennyeződés fő forrásai közé tartoznak hongkongi kutatók szerint: egyetlen gép 120 millió műanyag mikroszálat bocsáthat a levegőbe évente.
Van Ukrajnában egy 800 ezres történelmi város, amelynek legmagasabb pontja egy szemétdomb. Ezzel a szöveggel fel lehetne építeni a katasztrófaturizmust Lvivben, valójában egy ígéretes rekultivációs helyszínről van szó, ahol a tervek szerint néhány év múlva vonzó park lesz, és a város egy fenntarhatóan gazdaságos és környezetbarát hulladékkezelő rendszert is kap. A megoldás példa lehet Kárpátaljának is, ahol rendezett hulladékfeldolgozás nélkül biztosan jön szemét Magyarország felé. Tervek már vannak a problémára – amelyek megoldására nagyrészt az EU-tól vár forrásokat Ukrajna. Az 1,2 millió lakosú térség vezetése szerint hulladékfeldolgozók felépítése 2030-ig 100 millió euróból megoldható, utána piaci alapon önfenntartó lenne a rendszer. A szakma az üzleti modellt illetően pesszimistább, de mérsékelt költségvetési kiegészítés mellett valóban működhet a dolog – és mindenképpen megéri, ha a folyószennyezés megszűnését is belekalkuláljuk.
Január elsején életbe lépett a törvénymódosítás, mely értelmében elindult a műanyag palackok és fémdobozok visszaváltása Szlovákiában. A változástól azt remélik, hatékonyabb lesz a flakonok újrahasznosítása, a környezettudatosabb módszerhez azonban a lakosoknak is alkalmazkodniuk kell.
A legtöbb európai országban és az EU egészében a keletkező hulladék mennyisége növekszik, de lassabb ütemben, mint ahogy az unió gazdasága növekedik. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) közzétett jelentése szerint azonban nincsenek arra utaló jelek, hogy a teljes hulladéktermelés csökkentésére vonatkozó átfogó célkitűzés közel állna a megvalósításhoz. A jelentés megállapításai rávilágítanak a pazarlás hatékonyabb megelőzésére, a textilhulladékok reflektorfénybe helyezésével.
A csikkek a leggyakoribb óceáni hulladékok közé tartoznak. A spanyol szenátusban elfogadott törvény felhatalmazza a helyi önkormányzatokat arra, hogy betiltsák a dohányzást a tengerparton a cigicsikkek okozta szennyezések csökkentésének érdekében.
A Mount Everesttől a Mariana-árokig mindenütt megtalálható a mikroműanyag, még magasan a Föld troposzférájában is, ahol a szelek nagy távolságokba elhordják – állapította meg egy új kutatás.
Milyen fenyőt vegyek, ha környezettudatosan akarok karácsonyozni? Vágott fenyő vagy műfenyő? Sokan teszik fel ezt a kérdést karácsonyfa vásárláskor, amikor mindkettőnek megvan az előnye és hátránya is. A válasz kiderül a Klímapolitikai Intézet cikkéből.
Miközben a legjobb műfenyő az, amelyik Kínában marad – és el sem készül –, a legjobb vágott fenyő Magyarországon belül utazik. Léteznek viszont meglepő, zöld megoldások is a karácsonyfa választásánál, amelyekre Cseh Zsófia, a Humusz Szövetség munkatársa hívja fel a figyelmet interjúnkban. A Cardiffi Egyetem Fenntartható Fejlődés mesterszakán végző szakember a helyes ajándékozás tárgyi és nem tárgyi megvalósításairól, csomagolásról, díszítésről, kreatívitásról is autentikus véleményt formál, hogy zöld és boldog karácsonyunk lehessen.
A műanyagot villanyárammá alakító Prometheus 42, valamint a tengeri műanyagból alternatív építészeti anyagot készítő Moseanic nyerte el a fődíjat a Klímainnovációs Közösség által meghirdetett Startup Plastic Surgery program záró pitch versenyén. Ez az első olyan hazai startup akcelerátor program, amely a műanyagok által okozott környezeti és egészségügyi kihívásokra megoldást kínáló ötletek megvalósulását támogatja. A Planet Budapesten megrendezett ünnepélyes díjátadón a különdíjakat olyan pályamunkák vihették haza, mint az újrahasznosított alapanyagokból előállított fogkefét tervező Skoonex és a fenntartható csomagolású környezetbarát termékeket szállító Standardgreen.
Az elmúlt másfél év sok mindent felforgatott. Az is megváltozott, hogy mire tekintünk luxusként, és hogy mit várunk egy ruhadarabtól. Egyre többek szemében kerül első helyre az egészség és ezzel együtt a testmozgás - de a fenntarthatóság is.
Műanyag élőhellyé változott a Csendes-óceánon úszó szemétsziget: tudósok felfedezték, hogy tengeri állatok élnek a hulladékhalmon. Egy részük partvidéki fajokhoz tartozik, melyek megszokott élőhelyüktől mérföldekre élnek, Kalifornia és Hawaii között félúton.
Az amerikai szövetségi kormánynak szerdán átadott tanulmány szerint az olcsó, sokoldalúan felhasználható műanyagok megjelenése “bármerre is nézünk, a műanyaghulladék világméretű özönét eredményezte”, a tengerbe dobott és a vízi élővilágot fenyegető, eldobható műanyagok legnagyobb része mögött az Egyesült Államok áll.
December 10-től az ukrán üzletekben nem terjesztik az ingyenes eldobható műanyag zacskókat, azok ára maximum három hrivnya lesz. Ennek hatással kell lennie a műanyag hulladékok csökkentésére.
A Tisza teljes hosszának feltérképezésével zárult az a határokon átnyúló program, amelyet a Tiszai PET Kupa két évvel ezelőtt indított el a Nemzetközi Beruházási Bank (NBB) támogatásával, a Tiszta víz, boldog Tisza program során a PET Kupa szakemberei, önkéntesei, hulladékgazdálkodási szakértői mérték fel a műanyagszennyezés gócpontjait, fejlesztették az online adatbázist, hogy minden eddiginél hatékonyabbá váljon a Tisza vízgyűjtő területén kifejtett folyóvédelmi tevékenység.