Románia véget vetne a folyószennyezésnek

  • 2022. január 24.
  • Jakab János

A bukaresti sajtótájékoztató után a Figyelő a román–magyar államközi környezetvédelmi és vízügyi együttműködésről kérdezte a bukaresti kormány szakminiszterét.

A román hatóságok tizenkét folyami hulladékmentesítő szűrőrendszert akarnak megépíteni a magyar határ közelében, hogy ne jusson át a szemét Magyarországra. Mikor lesznek készen ezek a berendezések, és mennyire hatékonyak?

 

Január 13-án írtam alá a vízügy költségvetését, amelyben szerepel valamennyi tervezett beruházás. Bízunk benne, hogy a tervezés után már az idén elindíthatjuk a közbeszerzési eljárásokat, és 2023-ban be is lehet fejezni ezeket a létesítményeket. A cél az, hogy a Romániából származó hulladékot ne engedjük át Magyarországra. Ezekkel a rendszerekkel nagyon hatékonyan fel lehet fogni a fa- és műanyag uszadékot. Persze ez csak a kritikus helyzetre jelent megoldást, a cél az, hogy egyáltalán ne kerüljön szemét a folyóvizekbe. Ebben a tekintetben sokat segít a betétdíjas rendszer bevezetése. Tavaly elfogadtuk a jogszabályt, az idén kidolgozzuk a működési részleteit, és

 

várhatóan az év végén elindul a program, melynek értelmében minden egyes üvegért, műanyag palackért 0,50 lejes (36 forintos) betétdíjat lehet visszaigényelni. Ennek a szisztémának köszönhetően három-négy év alatt 90 százalékos hatékonysággal össze lehet gyűjteni a kereskedelembe került csomagolóanyagot, így nem fog a természetbe jutni.

 

Nevelésre és tudatosításra is szükség van, ezért a minisztérium reményeink szerint már februárban egy országos tájékoztatási kampányt indít, amely a szelektív hulladékgyűjtésre, a környezettudatos életmódra hívja fel a lakosság figyelmét.

 

Tavaly a magyar és a román hatóságok megállapodtak arról, hogy újraindítják a kormányközi környezetvédelmi bizottság működését. Mit remélnek ennek munkájától?

 

A vegyes bizottság egyik legfontosabb témája a vízgazdálkodás, hiszen a folyók, a patakok összekötnek, nem állnak meg az országhatárnál. Közös munkára van szükség a szén-dioxid-kibocsátás és a légszennyezés területén is, hiszen e tekintetben szintén egymásra vannak utalva a szomszédos államok. A vegyes bizottság keretében rengeteg jó tapasztalatot tudunk megosztani egymással. Ezek kiterjednek a biodiverzitás fenntartására, az élőhelyek védelmére, az érintetlen erdők beazonosítására és megóvására vagy a vadgazdálkodásra – ez utóbbi Magyarországon sokkal jobban működik.

 

Cikk forrása: greenfo.hu