Figyelmeztető üzenet

Ez a cikk kb. 12 éve íródott.
A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Ha a rekesz körbe jár

  • 2009. december 03.
  • szerk
Szerző: 

Fényévekkel ezelőtt, mikor a hazai mezőgazdaság még javában virágzott; évtizedekig használatban maradó, időtálló fa rekeszekben szállították, tárolták a gyümölcsöt, zöldséget gazdák és kofák. Aztán változott a világ, megérkezett a globális kereskedelem, a korszerű szállítmányozás, a csomagolástechnika s mindennek egyik modern találmánya, az Egyszer Használatos Rekesz. Olaszországban talán elmozdul ez visszafelé.

 

A gyatra fából vagy műanyagból gyártott, tiszavirág életű dobozok minden piac és bevásárlóközpont hátsó kijáratánál halomba heverve várják a kukásautók felmentő seregét, jókora környezetterhelést okozva folytonos újratermelődésükkel. Egy olasz szövetkezet - mely vezető szerepet játszik a hasonló profilú európai szolgáltatók körében - talán jobb irányba terelgeti ezt a jelentős hulladékáramot gerjesztő folyamatot.

 

Akárcsak a világban másfelé, Olaszországban is egyre nagyobb gondot jelentett az egyszer használatos gyümölcsös-zöldséges rekeszek terjedése, hisz térhódításuk komoly problémákat eredményez mind a hulladék keletkezésének, elhelyezésének, mind ártalmatlanításának oldaláról nézve. Az áldatlan állapotokat megelégelve, 1998-ban a helyi agrár-élelmiszeripar főbb szereplői - mezőgazdasági termelők, forgalmazók, szolgáltatók - CPR System néven olyan szövetkezetet hoztak létre, melynek célja egy kisebb környezetterheléssel járó, újrahasználható és újrahasznosítható termékcsomagolás biztosítása volt. Egy ilyen - többszöri használaton alapuló - rendszer számottevő előnyöket hozott az ágazat és a környezet számára, mind ökológiai, mint gazdasági szempontból véve.

 

A CPR Systemhez csatlakozott tagok – termelők és forgalmazók – szolgáltatásként vehetik igénybe a rekeszeket; a tagok kedvező anyagi feltételekkel megvásárolják vagy hosszabb-rövidebb lejáratú szerződéssel bérbe veszik a ládákat. A rendszerrel járó előkészítési, kivitelezési, logisztikai feladatokat egytől egyig a CPR végzi. A felhasználó tagok a szövetkezet logisztikai központjaiban vehetik át az üres rekeszeket (termelők, nagykereskedések, elosztók), majd a kiürült darabokat a konzorcium veszi vissza az utolsó „láncszemtől” (kereskedők, hipermarketek, üzletláncok, piacok, stb.). Ezt követően gondoskodik a rekeszek tisztításáról, a hibásak javításáról, a javíthatatlan darabok granulálásáról és újrahasznosításáról; majd az ismét hadra fogható darabok újbóli kiadásáról. A munkafolyamatok körébe tartozik a sérült darabok tagoktól történő begyűjtése illetve az újabb rekeszek legyártása is.

 

 

A rekeszek megrendelése, aktuális helyzetük követése egy online számítógépes rendszeren keresztül történik (az adatokat a felhasználó tagok küldik be online), így a rendszer szereplői naprakész információkat kaphatnak az aktuális helyzetről, igényekről, lehetőségekről.

 

Az újrahasznosítható polipropilén rekeszek összehajtható oldalaiknak köszönhetően helytakarékosan szállíthatók (egyetlen nyitott rekesz helyén négy darab összezárt láda fér el), így üres állapotban történő mozgatásuk költségkímélőbb, s kisebb környezetterheléssel is jár. A szövetkezet raklapot és jó néhány méretben ládát kínál tagjainak; legutóbbi - jól bevált - újítása a kisebb méretű (80x120 és 80x60) bolti „kínáló rekesz”, melyekből közvetlenül kínálható az áru a boltok polcain. További újdonság, hogy 2009 áprilisától már fa raklapokat is kínál a szövetkezet, ugyanolyan kritériumokkal, mint a rekeszeket. Ez hatalmas lehetőséget jelenthet az ágazat számára hulladékmegelőzés terén, hisz hivatalos olasz becslések szerint évente kb. 70 millió darabra tehető az Olaszországban előállított raklapok száma.

 

Környezetvédelmi szempontból nyilván nem ez a „legzöldebb” megoldás, hisz az üres rekeszek nagyobb távolságokra történő szállításából adódó szennyezés nem elhanyagolható. Az ideális az lenne, ha minél több terméket helyi szinten, ide-oda utaztatás nélkül állítanánk elő, szereznénk be. Ám mindaddig, míg a fogyasztói igények átalakulásának hozadékaként a helyi termelés és elosztás nem kerül jobban előtérbe, a CPR körfolyamatban működő rendszere több előnyt tudhat magáénak, mint a jelenleg uralkodó egyszer használatos rekeszeké. Utóbbinál visszatérő környezeti gondokat okoz a rendszeres és számottevő hulladékképződés; az ártalmatlanításból illetve a lerakóra vagy égetőbe történő szállításból adódó környezetszennyezés; az előállítás folyamatos anyag- és energiaigénye; az égetés és lerakás révén veszendőbe menő nyersanyag kérdése, stb.

 

A szervezet igyekszik minél több logisztikai központot kialakítani, hogy mérsékelje a helyközi szállítási távolságokat, így az országban már 14, Spanyolországban pedig 2 lerakata működik; ráadásul a közeljövőben más európai országokban is terjeszkedni kíván. Nem elhanyagolható tény többek közt az sem, hogy a CPR rekeszek a szövetkezet adatai szerint több mint 5-7 éven keresztül is használatban maradhatnak. A rendszer előnyeit a bolognai egyetem is vizsgálta és elismerte, gyakorlati kialakítását pedig az EU is támogatta a LIFE programon keresztül.

 

A szövetkezet nemrégiben ünnepelte tíz éves fennállását; sikereit mi sem bizonyítja jobban, mint tagjainak és - szinte naponta érkező - megkereséseinek száma. A kezdetek óta olyan csatlakozók is megjelentek a CPR berkein belül, mint az egyik legnagyobb és legkedveltebb olasz élelmiszerüzlet-hálózat, melynek számos tartományi áruházláncába kizárólag CPR rekeszekben érkeznek a zöldségek, gyümölcsök. Őt több másik nagyáruházlánc is követte. A konzorcium 2008-ban 108 millió darab rekesz "mozgatásában" vett részt; ez egyben azt is jelenti, hogy 2008-ban - ha egy kilós rekeszekkel számolunk - 108 millió kg hulladék termelődésének megelőzéséhez járult hozzá.

 

A mára európai szinten is vezető szereplővé vált munkaközösség igyekszik a lehető legtöbb helyen elérhetővé válni, ezzel is segítve a többször használatos göngyölegek terjedését.

 

Lugosi Bea

 

 

 

 

A hulladékgazdálkodástól a fenntarthatóság felé: társadalmi részvétel a környezetpolitikai stratégiáktól a helyi "nulla hulladék" kezdeményezésekig c. pályázati programot támogatta Izland, Liechtenstein és Norvégia,az EGT Finanszírozási Mechanizmuson és a Norvég Finanszírozási Mechanizmuson keresztül.

 

 

kisnorveg_4_egyben