Nem pénzért termelni? Lehetséges?
Manapság a gazdaság és ez által a termelés is az új, profitábilis megoldásokat hajhássza. Ebben a világban egy japán farmer mégis olyan innovatív és egyben egyszerű utat választott magának és családjának, amely a legtöbb ember szemében gazdaságtalannak tűnhet. Okitsu gazdálkodó ugyanis úgy véli, hogy országának élelmiszer termelése egyenesen káros hatással bír lakosai egészségére, boldogságára és jól-létére.
Okitsut elsősorban neveltetése vitte mezőgazdasági pályára. Anyja gazdálkodott, apja pedig egy befolyásos, helyi politikus volt. A Tokiói Mezőgazdasági Egyetemre ment tanulni, és miután végzett, gyorsan el tudott helyezkedni a Japán Mezőgazdaság nevű állami intézményben, amely a japán mezőgazdálkodás meghatározó szerve.
A japán farmer azonban nem csak a munkahelyén fordult meg sokszor, hanem egy nagy könyváruházban is, amelynek mezőgazdasági könyveit sorra, rendkívüli ütemben olvasta. Egy közülük nem hagyta nyugodni. Az Álldogálni egy Csodálatos Mezőn (Standing on a Miraculous Field) című könyv betekintést nyújt egy egyszerű, ámbár eredeti élelmiszertermelésről és életmódról, amelyről eddig Okitsu nem hallott sem tanulmányai, sem munkája során.
Elment tehát megnézni, hogy a könyv szerzője, Kawaguchi, aki Japánban a "természetközeli, ökológikus gazdálkodás" egyik legismertebb alakja, hogyan valósítja meg az Akame Farm Iskolában azt, amiről ír. Ez az intézmény a természettel harmóniában álló mezőgazdasági módszereket terjeszt - azaz olyan megközelítésmódot, amely szöges ellentétben áll Okitsu munkahelyének céljaival. Annak ellenére, hogy anno a Japán Mezőgazdaság intézetet a kis farmerek érdekérvényesítő szerveként hozták létre, céljai megváltoztak. Manapság inkább a farmereknek értékesített vegyszerek, gyomirtók és mezőgazdasági gépeken keresztül szerzett profitmaximalizálás áll a szervezet fókuszában, mintsem a mezőgazdaság támogatása. Az eredetileg Masanobu Fukuoka által kidolgozott "természetközeli gazdálkodási" rendszert alkalmazva Kawaguchi azonban megmutatta, hogy a japán farmereknek sem vegyszerre, sem gyom- és rovarirtóra, sem pedig gépekre nincs szüksége a sikeres gazdálkodáshoz.
Okitsu a természetközeli gazdálkodás gyakorlatát hiába igyekezett egy olyan hatalmas monstrum működésébe beilleszteni, mint munkahelye. Látván, hogy a vastag falakat nem tudja áttörni, meghozta azt a döntést, amellyel akkor szerettei sem értettek egyet. Felmondott és elkezdte természetközeli gazdálkodását, amelyhez csupán ásóra, sarlóra, lábakra és kezekre van szükség.
Okitsu meg van győződve arról, hogy a farmerek hivatása egészséges növényeket termeszteni, és ez által egészséges táplálékot nyújtani azért, hogy az emberek megőrizhessék egészségüket. Hiszi, hogy minden ember célja az, hogy boldog legyen, és az, hogy másokat boldoggá tegyen. Szerinte ezért nem érdemes másokra káros hatással bíró tevékenységet folytani, és ide érthetjük a vegyszerekkel felpumpált élelmiszerek gyártását is.
Annak ellenére, hogy Olvasóink között valószínűleg kevés a gazdálkodó, azért nekünk is érdemes azon elgondolkodnunk, hogy mindennapos cselekedeteink, munkánk, társadalmi érintkezéseink, szokásaink mennyire hatnak károsan vagy előnyösen közvetlenül vagy közvetetten másokra.
Forrás: http://sociecity.org/post/2015/its-enough
Masanobu Fukuoka könyve a természetközeli gazdálkodásról: One Straw Revolution (Szalmaszál forradalom)
közvetlen forrás: kislabnyom.hu
