Miből él a Humusz?
A tavaly kiküldött társadalmi hatásmérő felmérésünk során többek között arra is megkértünk benneteket, hogy jelöljétek be, szerintetek mi a Humusz 3 fő bevételi forrása. Izgalmas eredmények jöttek ki, amit most szeretnénk bemutatni, összehasonlítva a tényleges adatokkal. Nézzük meg tehát, hogy milyen bevételekből tud ma egy civil szervezet gazdálkodni.
Először is szeretnénk ismét felhívni a figyelmet arra, hogy közhasznúsági jelentéseink - amit minden évben elkészítünk - elérhetőek a honlapon 2004-ig visszamenőleg. A jelentésekben benne van az éves mérleg-kimutatás, illetve az egyes pályázati források is fel vannak tüntetve.
Az említett kérdőívet 132-en töltötték ki, és az alábbi válaszok érkeztek arra vonatkozóan, hogy a kitöltők szerint mik lehetnek a Humusz fő bevételi forrásai.
Ahogy látszik, a válaszadók 70-75%-ban a fő bevételi forrásnak a magánadományokat és pályázati projekteket adták meg, harmadik helyen a társadalmi vállalkozás szerepel, valamint nem sokkal lemaradva a Humusz saját programjainak, szolgáltatásainak bevételei.
És most nézzük, hogy 2018-ban hogyan alakultak a Humusz bevételei. Az egyes bevételi sorokat lentebb külön részletezni fogjuk.
Ahogy a grafikonon is látszik, a valóság teljesen más képet mutat. 2018-ban a társadalmi vállalkozásunkból, egyéb támogatásokból és pályázati projektekből jött be a legtöbb bevétel.
A magánadományok az össz bevétel csupán 2%-át tették ki, ha hozzáadjuk az 1%-ból befolyt összeget is csak 5%-ot kapunk. Érdekesség még, hogy annak ellenére, hogy a válaszadók 75%-a gondolja azt, hogy magánadományokból tartja fenn magát a Humusz, annál a kérdésnél, hogy szívesen támogatnák-e a Humuszt anyagilag csak 36%-uk válaszolt igennel. Az látszik, hogy bár ma Magyarországon még nem terjedt el olyan széles körben a civil szervezetek rendszeres támogatása, mint Nyugat-Európában, a lakosság is észleli, hogy az a régi modell, hogy pályázatokból és állami támogatásokból fenn tud maradni egy szervezet, megbukni látszik (megjegyzés: normatív támogatás környezetvédelmi/természetvédelmi szervezeteknek amúgy sem járt). Ezért is szeretnénk a jövőben nagyobb hangsúlyt fektetni Pártoló tagsági programunkra, amelynek nem csak az a célja, hogy átlátható, rendszeres bevételre tehessünk szert a rendszeres kiadások (Humusz Ház fenntartása, szakmai munkatársak bére) mellé, hanem hogy egy olyan közösség jöjjön létre, amelyet a közös ügy, a hulladék csökkentése összefog. Ezért is "díjazzuk" olyan lehetőségekkel pártoló tagjainkat, amik ezt a célt előmozdítják, valamint a hatásmérő felmérésünkkel is az igényeket kívántuk feltérképezni.
Évente egyszer van lehetőség úgy támogatni anyagilag a szervezetet, ami konkrét többlet kiadást nem jelent a magánszemélyeknek, ez pedig a SZJA 1%-ának felajánlása. A mai napig sokan feledkeznek meg erről a támogatási módról, és nem rendelkeznek adójuk 1+1%-áról, ami viszont így a "nagy kalapba" kerül, ahelyett, hogy olyan célt szolgálna, amely a szívünkhöz is közel áll. Megköszönjük, ha az adóbevalláskor gondolsz a Humusz Szövetségre (adószám: 18529904-1-43)!
#műanyagböjt kampányunkhoz kapcsolódó 1% felhívás.
A másik meglepetés a pályázati támogatások alakulása, ugyanis az utóbbi években - a pályázati források szűkössége miatt - szerepük lényegesen csökkent, tavaly az össz bevétel 15%-át adta csupán. A szűkölő pályázati lehetőségek a versenyt is növeli, ezzel csökkentve a támogatásokhoz jutás lehetőségét. 2018-ban 7 pályázatot adtunk be, amelyből összesen csak 2 nyert (ebből az egyik nemzetközi Visegrádi alap pályázata, ahol nem a Humusz a főpályázó). Természetesen nem lehet minden veszteséget külső körülményekre fogni, de az is tendencia, hogy egyre kisebb pályázati összeggel lehet pályázni, azonban az adminisztrációs terhek nem hogy csökkennének, de van, hogy még növekednek is. Ebből kifolyólag azzal is számolnunk kell, hogy egyre kevesebb pályázati projekt fog megvalósulni a jövőben, így a különböző programok finanszírozására más módot kell majd keresni. Az EU-s projekteket és egyéb külföldi támogatásokat azért nem említjük, mert ezek megpályázására túl kicsi a szervezetünk, illetve akkor felmerül az a probléma, hogy bizonyos bevételi összeg fölött be kell regisztrálnunk a Humuszt "külföldről támogatott szervezetként".
A társadalmi vállalkozásunk szerepe az elmúlt években jelentősen növekedett mint alternatív bevételi forrás, 2018-ban a bevételek harmadát tette ki. De mit is takar pontosan a társadalmi vállalkozásunk? Minden olyan tevékenységet értünk ez alá, ami az alaptevékenységünkhöz, missziónkhoz kapcsolódik, de pénzt hoz a konyhára. Ide tartozik az is, amikor felkérnek minket egy előadás megtartására, egy rendezvényen való megjelenésre (bár ezek tipikusan ingyenesek szoktak lenni), de cégek, vállalatok számára is nyújtunk szolgáltatásokat, illetve önkormányzatok számára is. Sok esetben kérnek fel minket alvállalkozónak egy pályázat megvalósításában is, szakmai tapasztalatunkra építve. A tavalyi évben a vállalatok számára nyújtott irodazöldítési programcsomagunk volt népszerű, továbbra is szemléletformáló előadást és foglalkozást rendeltek a legtöbbször. Az önkormányzati együttműködések közül Újbuda Önkormányzatát emelnénk ki. Óvoda zöldítő programuk keretében hulladékanalízist végeztünk két intézményben, valamint felmérést az összes többiben, hogy megnézzük, milyen nehézségekkel küzdenek az óvodák, hol lehet fejleszteni, és milyen jó gyakorlatok léteznek. A program idén is folytatódik az intézményvezetők és dolgozók képzésével, valamint a bölcsődék felmérésével. Nagy előnye a társadalmi vállalkozási tevékenységünknek - amellett, hogy üzenetünket szélesebb körökbe tudjuk eljuttatni -. hogy a befolyt összeggel tudjuk a szervezetet fenntartani, illetve saját programjainkat, közhasznú tevékenységeinket finanszírozni.
Előadás/workshop a Gubacs Fesztiválon
A másik nagy csoport, ami további magyarázatot igényel, az az Egyéb támogatások. Ide tartozik például a Telekom Hello Holnap! kezdeményezése, a Magnet Bank Segítő Bankkártya Programja, kisebb-nagyobb céges adományok, illetve tavalyi évben volt egy nagy összegű támogatás (enélkül az összeg nélkül csak 9,7%-ot adnának ki az ilyen típusú támogatások), amelyet pedagógus képzés kidolgozására és megvalósítására kaptunk (NuHu Érzékenyítő Műhelysorozat).
Állami támogatás alatt a közfoglalkoztatási programot értjük, aminek köszönhetően tudjuk a "mindenes" feladatot ellátó munkatársunkat foglalkoztatni, illetve környezeti tanácsadói munkakörben is találkozhattatok csapattagokkal hosszabb-rövidebb időre. A Humusz saját programjai, szolgáltatásai alá értjük például a Zöld Kalandozások előadássorozat bevételeit, azokat a foglalkozásokat, amiket óvodai és iskolai csoportok számára tartunk, valamint a szabaduló szobánkat és egyéb rendezvényeket, mint a zöld szülinapi zsúr szervezése.
Egy civil szervezetnek ma több lábon kell állnia ahhoz, hogy életben maradjon, és aktívan tudja az alapszabályában is lefektetett közhasznú alaptevékenységeit végezni. A Humusz minden esetben szem előtt tartja a szervezet misszióját és jövőképét, valamint alapértékeit, és független szervezetként csak olyan feladatokat és támogatásokat fogad el, amelyek ezekkel összhangban vannak.
