Államosított szemétszállítás

Noha a szemétszállítás nem omlott össze, azért arról sincs szó, hogy a nagy kormányzati hulladékkezelési reform maga lenne a „tündérmese”. Olyannyira nem, hogy a jogszabályokkal előidézett, kikényszerített tömeges szolgáltatóváltások nyomán országszerte sorra alakulnak ki abszurd helyzetek. Eltévedő kukásautókról, ügyfeleit nem ismerő szolgáltatókról, megszűnő szelektív- és zöldhulladékgyűjtésről, a szemetet a korábbinál jóval távolabbra „utaztató” teherautókról szólnak a hírek.

Több településen pedig hetek óta arra panaszkodnak a lakók: rendszertelenül ürítik a kukákat, s vannak olyan utcák, amelyeket „elfelejtenek” végigjárni a szemetesek. Sokan jelezték azt is: nem elég, hogy a szolgáltatás minősége olykor „kritikán aluli”, még azt is nehezen tudják kideríteni, ki az új szemétszállító, hol tudnak panaszt tenni.

A kaotikus helyzetért alapvetően a tavaly életbe lépett új hulladéktörvény tehető felelőssé. Ennek értelmében ugyanis 2014. január 1-jétől csak olyan nonprofit cégek végezhetnek hulladékgazdálkodási közszolgáltatást, amelyek többségi állami vagy önkormányzati tulajdonban vannak. Fontos változás az is, hogy a „rezsiháború” jegyében befagyasztották a szemétszállítási díjakat.

Mindez alapvetően megrázta a hulladékkezelési piacot, hiszen a magyar vagy külföldi kézben, magántulajdonban lévő cégek – például a Saubermacher, az AVE, az ASA – lényegében kényszerpályára kerültek. Arról dönthettek: kivonulnak, vagy pedig beveszik társtulajdonosnak cégeikbe az államot, önkormányzatokat. A választást megkönnyítette az, hogy a piaci szereplők szerint a rögzített tarifák mellett szinte lehetetlen rentábilisan gazdálkodni.

A helyzet visszásságairól sokat elárul Siófok esete. A Balaton-parti városban először azt tervezték, hogy az osztrák hátországú AVE Magyarország Kft. átadja az AVE Zöldfok Zrt. többségi irányítását biztosító 25 százaléknyi részvényhányadot Siófoknak. Később azonban a város más, kedvezőbbnek tartott megoldást választott: létrehozott egy saját céget, s januártól ez látja el a hulladékszállítást – miközben az AVE, ahogy eddig, egy szerződés alapján gépeivel és embereivel ma is részt vesz a szemétszállításban. Sok település azonban nem tudta megoldani: a régi szolgáltatótól meg kellett válnia, újat pedig nem talált.

Mivel az már tavaly világossá vált, hogy a szerződésbontások nyomán nem minden településen sikerül időben új, megfelelő szolgáltatót találni – vagyis veszélybe kerülhet a szemétszállítás –, a kormányzat a katasztrófavédelmet bízta meg azzal: a szemétkáosz megelőzése érdekében gondoskodjon mindenütt szolgáltatóról. Információink szerint eddig körülbelül hetven esetben jelölt ki a katasztrófavédelem a hulladékszállításra ideiglenes közérdekű szolgáltatót, mert a szemétgyűjtéssel korábban foglalkozó vállalkozás szerződése lejárt, illetve a kontraktust a cég felmondta.

Saját gyűjtésünk szerint eddig három régióban, Pest, Komárom és Borsod megye egyes térségeiben fordult elő viszonylag nagyobb számban, hogy települések során szűnt volna meg a szemétszállítás hatósági beavatkozás nélkül. Elsőként tavaly nyáron a Szolnok megyei Martfűn szállt ki az ottani hulladékbizniszből a Kun Hulladék Kft., amely a költségeinek emelkedése miatt díjat emelt volna, de az önkormányzat ezt elutasította. Érdekes ugyanakkor, hogy amikor a katasztrófavédelem a környezetvédelmi felügyelőségtől információt kért a térségben működő, hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkező szervezetekről, a megjelölt két vállalkozás közül az egyik – a Remondis Szolnok Zrt. – azonnal önként vállalta, hogy a korábbi áron elviszi Martfű szemetét.

Illetve valószínűleg annál olcsóbban, mert a hatályos szabályozás szerint az ideiglenes ellátás díját úgy kell megállapítani, hogy abban a rezsicsökkentésnek érvényesülnie kell. Igaz, a kijelölt közérdekű szolgáltató „az ideiglenes ellátás díjából nem fedezhető indokolt többletköltségeit – ideértve a szolgáltatás ellátásához nélkülözhetetlen eszközök beszerzésének költségeit is – utólag igényelheti”. Ilyen igénybejelentésre azonban információnk szerint eddig nem volt példa, sőt, van olyan cég, amely úgy vállalta az ideiglenes szolgáltatást, hogy eleve kijelentette: nem kéri a többletkilométer, az útdíj, a lerakási díj emelkedése és felügyeleti illeték és a biztosíték bevezetése miatt jelentkező kiadásai ellentételezését.

A Saubermacher Magyarország Kft. – amely az osztrák Saubermacher cégcsoport tagja – 16 Komárom megyei településen nem vállalta tovább a szemétszállítást. Ott a katasztrófavédelem a Vertikál Közszolgáltató Zrt.-t jelölte ki, amely azonban szintén önkéntesen tesz eleget a hatósági kötelezésnek. Egyébként ez az a vállalkozás, amely eleve leszögezte: biztosan nem kívánja a felmerülő többletköltségeit utólag érvényesíteni. Borsodban az AVE Miskolc Kft. 45 településről vonult ki, így Ózdról, Sajószentpéterről és Tiszaújvárosból is.

Ebben a térségben a katasztrófavédelem a Tiszabábolna Regionális Hulladék Közszolgáltató Kft.-t jelölte ki ideiglenes közérdekű szolgáltatónak, ugyancsak a cég beleegyezésével. Itt megint csak felvetődik a kérdés: ha az egyiknek nem érte meg, egy másik miért lát üzletet a szemétgyűjtésben? A székesfehérvári önkormányzat százszázalékos tulajdonában lévő Depónia Kft. is azon cégek közé tartozik, amelyek önként jelentkeztek a katasztrófavédelemnél arra, hogy „kisegítsék” azokat a településeket, ahol nem sikerült időben gondoskodni a szemét elszállításáról. Mint azt Steigerwald Tibor ügyvezető igazgatótól megtudtuk, a katasztrófavédelem kijelölése nyomán 11 Pest és Fejér megyei községben és városban lett december, illetve január elejétől ideiglenes hulladékszállító a cég.

A vezető arra a kérdésünkre, hogy nekik miért éri meg a nyomott – a korábbi szolgáltatók egy része szerint irreálisan alacsony – árakon szolgáltatni, azt felelte: – Az, hogy önként jelentkeztünk, nem feltétlenül jelenti azt, hogy ez jelenleg megéri nekünk. Bár településtől is függ, hol, mennyiért éri meg szolgáltatni, általánosságban most az mondható el, hogy a jelenlegi árak nem fedezik a kiadásokat. Legfeljebb egy-egy településen – ahol speciális helyzet miatt az átlagosnál jelentősen magasabb a díj – lehet a bevétel éppen elegendő a költségek fedezetére. Mi azért jelentkeztünk mégis, mert bízunk abban, hogy növelhetjük ellátási területünket, s ez majd kifizetődik 2014. december után, amikor véget ér a jelenlegi árak befagyasztása, s helyreállnak a díjak.

Különbségek az árakban

A szemétdíjakban a nagy reformok után is meglehetősen nagy különbségek mutatkoznak. Van, ahol bruttó ezer forintért ürítenek ki egy 120 literes kukát, míg másutt ugyanezért hétszáz forintot kérnek. Van azonban ötszáz alatti tarifa is, de találtunk olyan kisvárost, ahol nem egészen háromszázért visznek el ugyanennyi szemetet. Nem kevésbé meglepő: a katasztrófavédelem kijelölő határozataiból is kiderül, hogy egyes szolgáltatók áraiban a saját ellátási térségükön belül is jelentős, akár húsz-harminc százalékos különbségek vannak.

Forrás: NOL.hu