Húsz év múlva nem lesz annyi áram, amennyit a gépek felzabálnak
Minden egyes alkalommal, amikor bekapcsoljuk a mobiltelefont, a számítógépet vagy az okostévét, ezek a gépek olyan adatközpontokhoz kapcsolódnak, amelyek irdatlanul sok áramot fogyasztanak. Jelenleg már a világ energiatermelésének 10 százalékát használják fel az ilyen szerverközpontok, és ahogy egyre több gép kapcsolódik az internethez, a helyzet egyre rosszabb lesz.
Ha nem alakítjuk át radikálisan a számítógépeink tervezését, vagy a felhasználását, akkor becslések szerint már 2040-re nem lesz annyi áram a világ energetikai hálózataiban, amennyivel minden eszközt működtetni lehet.
A megoldás a kvantumszámítógépekre való átállás lehetne, és bár ezek fejlesztésével többen is foglalkoznak, közben a világ leginkább energiafaló szuperszámítógépeit is egyre csak bővítik. Egy klasszikus, azaz mai módon működő szuperszámítógép átlagosan legfeljebb 10 megawatt energiát fogyaszt évente, ami majdnem 10 ezer háztartás energiaszükségletének felel meg. Egy megawatt előállításának költsége viszont az Egyesült Államokban 1 millió dollár körül van. Egy kvantumszámítógép viszont beéri mindössze 25 kilowattal, ami évi 16 ezer dollárra szorítja le az áramtermelés költségét.
Egy Google-keresés is hozzájárul a globális klímaváltozáshoz
Ha önmagában minimálisan is, de minden Google-keresés hatással van a környezetre. A Quartz szerint egy átlagos nap 3,5 milliárd keresése az internethez köthető teljes károsanyag-kibocsátás 40 százalékát teszi ki.
A Netflix-nézésről, egy virális macskás videó elindításáról vagy egy online cikk megnyitásáról aligha jut eszünkbe Magyarország elsivatagosodása, egy 2015-ös tanulmány szerint azonban a Facebook, a Google és a hasonló adatközpontok szerverei az üvegházhatású gázok 2 százalékáért felelősek világszinten. Ez azt jelenti, hogy nagyjából ugyanannyira járulnak hozzá a globális klímaváltozáshoz, mint a köztudatban jóval szennyezőbbnek gondolt légi közlekedés.
A Quartznak nyilatkozó kutató, Joana Moll becslése szerint egy másodperc alatt 47 ezer Google-keresés fut le, amely ötszáz kilogramm szén-dioxid-kibocsátással jár. Egy keresés tehát 10 gramm szén-dioxid-kibocsátást generál. A Google ezt nem erősítette meg, így mindössze egy 2009-es adat áll rendelkezésre - a cég akkori becslése szerint egy keresés 0,2 gramm szén-dioxid kibocsátásért felelős.
A Quartz cikke arról nem szól, hogy bár az internetezés valóban sok szennyezéssel járhat, ezzel párhuzamosan jelentős erőforrásokat is megspórol. Egy írott napilap nyomtatása és terjesztése például jelentősen szennyezőbb lehet, mint online olvasni híreket, de hasonló a helyzet például a levelezéssel is.
Forrás: http://kislabnyom.hu/hir
