Esővíz, használatra fogva

Ha tavasz, akkor kert, ha kert akkor növénytermesztés, ha növénytermesztés, akkor öntözés. Az egyszerű képlet, meg persze minden hobbikertész tapasztalata azt bizonyítja, hogy amennyiben növényeket gondozunk, akkor biztosan szükségünk lesz vízre az öntözéshez. A víz azonban drága, sokak szerint tiszta pocsékolás csak úgy elfolyatni a világba, még akkor is, ha növények öntözéséről van szó. A költségesen előállított, vezetékeken érkező tisztított csapvizet természetesen ki lehet váltani, mégpedig a természet adta vízzel, vagyis az esővel. Eső nálunk mindig akad, egyetlen dolgunk lesz tehát, összegyűjteni az égi áldást. Hogyan kezdjünk hozzá?

Az eső akkor esik, amikor kedve tartja, nem amikor éppen öntöznénk vele, így a begyűjtése, tárolása mindenképp fontos kérdés, ráadásul az esővizet nem csak növényeinkhez, hanem egyéb célokra - autómosásra, kerti szerszámok tisztítására, a poros veranda leöblítésére - is alkalmas. Az ingyen víz összeterelése nem nagy kihívás, a legegyszerűbb módszerek alig kívánnak befektetést. Lássuk az olcsóbbtól a drágább felé haladva, mit lehet tenni esőgyűjtögetés ügyben.

Egyszerűbb nem is lehetne, egy hordó az eresz végén

A kertbe egyszerűen csak kitett hordó,vagy vödör csupán annyit gyűjtenek be, amennyi épp beléjük hullik. Tovább kell hát menni, és jó hír, hogy minden ház rendelkezik előre kiépített vízgyűjtő rendszerrel, ami a háztető és az ereszcsatornák együttese. Így a legolcsóbb, valóban használható módszer az ereszcsatorna nyílása alá helyezett edény, ami lehet egy másra már nem használt fémhordó, de egy fokkal szebb egy hagyományos fahordó, nagyobb dézsa, melyek ízléses, rusztikus képet mutatnak. Akinek még ez sem elég sikkes, viszonylag vállalható áron vásárolhat kifejezetten erre a célra készített, általában műanyag vízgyűjtő edényt, melyek formája tetszetősebb, és színben is változatosabbak, mint a kopott fém cefrehordók. Egy kiadós eső ezeket gyorsan teletölti, így egy kisebb kert, veteményes esetén akár egy hétig is megoldott az öntözés.

Süllyesztett, nagy űrtartalmú rendszer, ebből már akár mosásra is lehet vizet nyerni

Divatosak és hasznosak az ökotudatosan épített környezetbarát házak, az ilyenekben a nap (és sör) kollektor, valamint a komposztáló toalett mellett rendszerint kialakításra kerül egy föld alá süllyesztett víztározó, mely összeköttetésben áll az eresszel. Egy ilyen rendszerrel már komoly mennyiségű víz gyűjthető, és tárolható, ráadásul a zártsága miatt a párolgás sem okoz veszteséget. Az ilyen gyűjtőhöz már mindenképpen nagyobb befektetés, és egy szivattyú is szükséges, de hosszútávon biztosnak látszik a megtérülés. Természetesen földalatti tárolórendszer nem csak újépítésű zöldházaknál kivitelezhető, az egész utólag is beépíthető bárhova, ráadásul házi, barkácsverzió is létezik, például egy nagyobb leásott hordó és egy búvárszivattyú kettőséből kialakítva. Nyaralók, vidéki hétvégi házak esetében gyakori, hogy az egykoron használt emésztőgödör mostanra funkcióját vesztette a csatornázás, közművesítés miatt, ebben az esetben máris rendelkezésre áll egy méretes süllyesztett tározó. Természetesen használatba vétel előtt kötelező egy alapos takarítás, fertőtlenítés, de a költségek alacsonyak a befogadó kapacitáshoz viszonyítva. Balkonkertészek, társasházi közösségek is megfontolás tárgyává tehetik az ötletet. A jellegzetes körgangos bérházak belső udvarán - akár van növényzet, akár nincs - mindenképp jól jöhet egy, az ereszhez csatlakoztatott hordó, ha nem öntözésre, akkor nyári betonhűtésre, portalanításra, a lépcsőház felmosására mindenképp kiváló az esővíz. Balkonokon kevesebbet gyűjthetünk, de kevesebbre is lesz szükség. Az alábbi képen látható eszköz meg is vásárolható, de egy-két óra barkácsmunkával a közelben futó eresz módosításával sajátkezűleg is kialakítható.

Balkonkertészeknek ideális

Egy alternatíva: az esőkert

 Az esővíz felhasználásának témakörébe beletartozik egy szellemes alternatíva, az esőkert. Ennek lényege, hogy az esővíz folyásirányának és a kert lejtésének szemrevételése után, ezen paramétereknek megfelelően, már meglévő, vagy mesterségesen kialakított mélyedésekbe kell terelni a vizet. Az így elárasztott kertrész több okból praktikus. Az ide terelt víznek lesz ideje a földbe szivárogni, nem csak átfolyik a területen, mindeközben pedig a talaj, természetes szűrőként megtisztítja az esővizet, ami így jobb kondícióban kerülhet vissza a közeli patakokba, folyókba. Az esőkert elve akár az utcafronti ágyások esetében is használható, melyek ezután tulajdonképpen önellátóvá válnak. Az elárasztott területet természetesen olyan növényekkel és virágokkal kell benépesíteni, melyek kedvelik az efféle körülményeket, a legjobb választások a helyi klímához alkalmazkodott őshonos növények, melyek így a csapadékon kívül több törődést nem is igényelnek a későbbiekben. Ezzel a módszerrel tehát nem csupán az öntözésen foghatunk forintokat, de a szintén drága szabadidőből is több marad.

Mire jó egyáltalán az esővíz?

 Fontos rögzíteni, hogy bár az esővíz - főleg városi környezetben - köztudottan szennyezettebb a vezetékesnél, a kerti növényzet öntözésére mindenképp alkalmas, ezt a természet amúgy is elvégzi, ha tetszik nekünk, ha nem. Szobanövényekhez ugyanakkor nem ajánlott az esővíz, a gyakran kényes, igényes benti zöldek nem feltétlen tolerálják az esővizet.

Forrás: kertesz.blog.hu