Bort inni, és vizet prédikálni, avagy PET palackot árulni és üveget reklámozni
Hazafelé sétálok, és hiába próbálom ignorálni a sok-sok reklámot, ami út közben szembejön velem, csak megakad a szemem a Coca-Cola plakátjain. Az egyiken éppen a Sprite-ot reklámozzák: gyönyörű zöld üveg egy bicikli kulacstartójában. A másikon egy vidám, mosolygós fiatalokból álló csapat iszik kólát üvegből, természetesen szívószállal, mert ugyebár csak úgy lehet a folyadékot a palackból rendesen kiinni.
Mi a baj ezekkel a képekkel? Mi verte ki nálam a biztosítékot?
Az, hogy ma már a boltokban nem lehet ezeket az üdítőket betétdíjas üvegben kapni, főként a Coca-Cola és más italgyártó cégek évekig tartó lobbijának köszönhetően. Ezekkel a termékekkel ma már csak a vendéglátó helyeken lehet találkozni.
Akkor miért ezzel reklámozzák a termékeiket? Jó kérdés. Valószínűleg azért, mert az üveg sokkal jobban mutat a képen, illetve a látványa kellemes, nosztalgikus érzéseket kelt a vásárlóban, és ezzel próbálnak a fogyasztók érzelmeire hatni. Az más kérdés, hogy mivel a betétdíjas üdítőket már évek óta forgalmaznak, amikor a reklám hatására boltba tévedt vásárló a terméket szemléli a polcon, már eszébe sem jut az üveges változatot keresni.
Az, hogy miért nem szerencsés szívószállal reklámozni az üditők, nem szeretném mélyebbre hatóan kielemezni, mert elég egyértelmű, hogy milyen negatív hatással van a fiatal fogyasztókra az a kép, amelyen a tökéletesen gyönyörű modell a szívószál mögül villantja rájuk elragadó mosolyát. Akaratlanul is a dohányreklámok jutottak róla eszembe, amiket azóta szerencsére már betiltottak. Reméljük, az Európai Unió műanyag stratégiájának köszönhetően néhány éven belül sehol nem fogunk majd egyszer használatos, műanyag szívószálakkal találkozni.
A félrevezető reklámok különösen annak fényében érdekesek, hogy a #breakfreefromplastic nemzetközi mozgalom világszerte végzett tengerparti szemétgyűjtő akciói során az derült ki, hogy begyűjtött csomagolások, hulladékok legnagyobb hányada pont a Coca-Cola termékeiből kerültek ki. Természetesen lehet mondani, hogy ez az eredmény nem meglepő, hiszen a világ legnagyobb üditőtal gyártója, és nagyon sikeres, azonban ennek nem feltétlenül kellene egyet jelentenie azzal, hogy akkor egyben a legnagyobb műanyag szennyezője is.
A 10 legnagyobb műanyag szennyező vállalat
A hírre rögtön meg is érkezett a Coca-Cola válasza:
"Ambiciózus célokat tűztünk ki magunk elé: 2030-ig elérjük, hogy évről évre ugyanakkora mennyiségű műanyagpalackot és alumíniumdobozt gyűjtsünk vissza és hasznosítsunk újra, amennyit eladtunk – függetlenül attól, hogy az honnan származik. Ez a vállalás a Hulladékmentes Világ (World Without Waste) jövőképünk fontos eleme - emellett azt is elhatároztuk, hogy 2030-ig minden palackunkat és alumíniumdobozunkat 50 százalékban újrahasznosított anyagból készítjük. Bár jelenlegi csomagolóanyagaink nagy része (85%) már ma is újrahasznosítható, azon dolgozunk, hogy 2025-re ez az érték 100 százalék legyen."
Ez mind nagyon szépen és jól hangzik, de az az igazság, hogy nem az a legnagyobb gond, hogy nem hasznosítunk újra eleget, hanem az, hogy túl sok egyszer használatos csomagolást gyártunk, és a jövőben ez csak növekedni fog. Az előszeretettel reklámozott betétdíjas üveg egyébként pont egy kitűnő megoldást jelentene, de akkor miért halljuk azt folyamatosan nemzetközi partner szervezetektől, hogy ezen rendszerek bevezetésének egyik legnagyobb ellenzője maga a Coca-Cola?
Eklatáns példa erre az, amikor Skóciában tárgyaltak a betétdíj bevezetéséről (ebben az esetben a csomagolások újrafeldolgozásra és nem újratöltésre kerülnének). A Coca-Cola akkor foggal-körömmel harcolt ez ellen, mondván, az új rendszer (amivel egyébként akár 90%-os hatékonysággal lehet a csomagolásokat visszagyűjteni) rossz hatással lenne a már működő szelektív gyűjtési rendszerre. A véleményét a vállalat akkor változtatta meg, amikor nyilvánosságra került egy belső dokumentum, amelyből egyértelműan kiderült, hogy a Coca-Cola harcolni kíván a betétdíj bevezetése ellen. A Sky hírcsatorna Ocean Rescue kampányának köszönhetően az óriáscég kénytelen volt stratégiát váltani.
A Coca-Cola kockázat mátrixa. A "küzdeni ellene" körben többek között ott találhatóak a betétdíjas rendszerek, növekvő visszagyűjtési és újrahasznosítási célszámok, kvóták újratölthető csomagolásokra, növekvő környezetvédelmi termékdíjak.
A műanyagszennyezés problémáját nem lehet többé a szőnyeg alá söpörni, és a felelősséget sem lehet egyedül a fogyasztókra hárítani. Valós megoldásokra, nem üres ígérgetésre van szükség, és ebben az egyes szereplők (döntéshozók, vállalatok, fogyasztók) együttműködése kell. Nem lehet és nem is szabad a változások ellen hatni, ugyanis a környezet- és természet védelme mindenkinek érdeke. A környezettudatos, hulladékmentes életmód egyre népszerűbb, és a kínálatnak alapvetően a keresletet kell(ene) kiszolgálnia. Nemrég a Pepsi Co felvásárolta a Soda Streamet (azt most nem tervezem elemezni, hogy ez most jó-e vagy sem), ami talán pont erre a változó igényre válasz.
Ami viszont a leglényegesebb: ne prédikáljunk vizet, ha bort (vagy éppen kólát) iszunk...
