Az EU végre komoly lépéseket tesz a hulladékmegelőzés érdekében

  • 2018. október 26.
  • Csilla
A héten több mindennek is örülhetünk. Az Európai Parlament az egyszer használatos műanyagok visszaszorításáról szavazott, az Európai Bizottság pedig a hulladékégetést nem kívánja többet támogatni. Nézzük meg közelebbről, minek lehet örülni, és minek nem.

Kezdjük azzal, amiről kevesebben tudnak. Az Unió Kohéziós Alapjából az utóbbi időben sok fejlesztés történt a hulladékgazdálkodás terén. Azonban 50%-uk főleg a Közép-Kelet Európai országokban a maradék hulladék kezelésére ment - azaz mechanikai-biológiai hulladékkezelésre (MBH) és hulladékégetésre - a szelektív gyűjtés és újrafeldolgozás kárára. Ez azt eredményezte, hogy túlkapacitások vannak például az MBT-kből kikerülő, egyébként silány minőségű másodlagos tüzelőanyagokból (RDF). A támogatások rossz felhasználása veszélyezteti az újrahasznosításra vonatkozó célszámok teljesítését, illetve a körforgásos gazdaságra való áttérést.

A Zero Waste Europe és a Humusz is támogatja a Bizottság azon döntését, hogy hatékonyabban használják fel az uniós forrásokat annak biztosításával, hogy azon hulladékgazdálkodási infrastruktúrák fejlesztése kerüljön előtérbe, amelyek a hulladékmegelőzés, az újrafelhasználás és az újrahasznosítás teljesítményét ösztönzik, ahelyett, hogy a maradék hulladék kezelésébe fektetnének be, ezáltal segítve a tagállamokat, hogy megfeleljenek a 2020-as és 2035-ös célszámoknak.

A döntés azonban még nem végleges, az Európai Parlament novemberben fogja tovább tárgyalni a kérdést, és egyelőre úgy tűnik, hogy az egyik fő előadó olyan módosítással kíván, amellyel lehetséges lenne mégiscsak a hulladékégetés támogatása.

 

egyszer használatos műanyag

 

Továbbá az Európai Parlament a héten nagy lépést tett az emberek és a környezet védelme érdekében: megszavazták az Európai Bizottság javaslatcsomagát az egyszer használatos műanyagok visszaszorítása érdekében. Ez mit is jelent?

 

Dolgok, amiknek örülünk:

- az irányelv az egyszer használatos műanyagok mellett a bioalapú, illetve biológiailag lebomló műanyagokat és a kompozit anyagokat is magában foglalja;

- a Bizottság definícióját fogadták el a Parlament javaslata helyett, ezzel megakadályozva a lehetséges kiskapukat;

- kibővült az eddig tiltólistára került műanyagok (szívószálak, fültisztítópálcikák, italkeverők, lufipálcikák) köre az expandált polisztirolból készült ételtárolókkal és poharakkal, ill. az oxodegradábilis műanyagokkal;

- a cigeratta filterek hulladékára 2025-ig 50%-os, 2030-ig 80%-os csökkentési célszámot határoztak meg;

- 25%-os fogyasztáscsökkentési számok határoztak meg Európa-szerta az ételtároló dobozokra és poharakra;

- az italcsomagolások 90%-os begyűjtési aránya mellett 2025-ig az újrahasznosított alapanyag tartalom felhasználásra 35%-os célt írtak elő;

- szigorítottak a termékjelöléseken, és új jelölést írtak elő a veszélyes anyag tartalom feltüntetésére;

- a kiterjesztett gyártói felelősségnek (EPR) fedeznie kell a szemétszedések költségeit is;

- a halászati eszközökre 50%-os éves begyűjtést és 15%-os újrafeldolgozást írtak elő, továbbá a tagállamok dönthetnek környezetvédelmi termékdíj vagy betétdíj bevezetésről, illetve monitoring programok kidolgozásáról;

- erősödött a szemléletformálásról szóló cikkely, a tagállomoknak tájékoztatást kell nyújtaniuk többször használatos, környezetbarát alternatívákról;

- a tagállamoknak meg kell akadályozniuk a veszélyes anyagok használatát egészségügyi termékekben;

- a tengerbiológiai lebonthatóság kritériumainak / szabványainak kidolgozására vonatkozó szöveg törlése;

- az egyszer használatos műanyagok kötelező monitorozása a tagállamokban.

 

Humusz Pártoló Tagság

 

Dolgok, amiknek kevésbé örülünk:

- a nagyon könnyű műanyag zacskók lekerültek a tiltólistáról;

- az ételtároló dobozok definíciója limitált, kizárva ezzel rengeteg felhasználási lehetőséget;

- a tányérok és poharak tilalma 2023-ig haladékot kapott, de kizárólag az oktatási és egészségügyi intézmények esetében;

- hosszabb időtartam a "kapcsolt kupak" (azaz a műanyag kupak kötelező palackhoz rögzítése) bevezetésére az üdítőitalok esetében. Ez nagy valószínűséggel betudható a legnagyobb műanyag szennyezők, azaz a Coca-Cola, a Nestlé, a Danone és a Pepsico aktív lobbijának.

 

Azonban ez még mindig nem jelent semmi biztosat, ugyanis most zajlanak a tárgyalások a nemzeti kormányokkal, illetve november elején fog kezdődni a trialógus a Parlament, a Bizottság és a Tanács között. Az irány viszont nagyon pozitív, köszönhető ez a környezetvédelmi civil szervezetek rendíthetetlen érdekérvényesítő munkájának.

 

Források: Zero Waste Europe, Rethink Plastic Alliance