Vállalkozók

Az Amerikai Egyesült Államok 50 tagállama közül nem sok akad amelynek példája követésre érdemes volna - a fenntarthatóságtól a világnak ezen a részén állnak talán a legtávolabb. Van azonban ennek a hatalmas kiterjedésû országnak egy kicsiny szeglete a keleti part közelében, az Északi-Appalache vonulatai között, amely e tekintetben is meglepõen jó eredményeket tud felmutatni.

Magyarországon több városban probálkoztak a szelektív hulladékgyûjtéssel vagy önerõbõl vagy pályázati pénzek segítségével, a nyugati rendszereket másolva. Útközben derült ki, hogy nincs hova tovább lépni, ugyanis Magyarországon a feldolgozás, újrahasznosítás feltételei hiányoznak. Közvetlen tapasztalatokkal rendelkezik Gödöllõ városa is, ahol 1993-ban körülbelül 10 ezer lakost közvetlenül érintõ szelektív hulladékgyûjtési kísérletet indítottak el a PHARE program keretében.

Ebben az írásban a szelektív gyûjtések kábulatába esett magyar városoknak villantanánk fel néhány lehetõséget, melyek a hulladék megelõzése szempontjából bírhatnak alapvetõ jelentõséggel.

A Tetra Pak Debrecenben és Gyõrben indított akciót nemrégiben. Cél: a dobozolt tej iskolai bevezetése, a kis fogyasztók "megdolgozása", a Tetra Pak és a csomagolóanyag arculatának megteremtése. Mindehez a világcég természetesen bedodta az illõ PR-csomagolást: az akciót önzetlen aggódásból, szociális, egészség- és környezetvédelmi érzékenységbõl font masnival bugyolálta gondosan be.

"A mi környezetvédelmi tudatosságunk, a tejüzemek és felhasználók tudatosságához hasonlóan annyira nyilvánvaló, mint amennyire szükséges."

Szinte az egész országban lehetõség van arra, hogy iskoláinkban bevezessük a szárazelemek szelektív gyûjtését. Maga a gyûjtés általában nagyon sikeres a fiatalság körében, hatalmas mennyiségû és sokféle elemet gyûjtenek össze a legkülönfélébb helyekrõl. Szentendrén lassan 3 éve folyik a gyûjtés - bár mostanában egyre inkább a megelõzésre fordítjuk a figyelmet. Ennek a munkának egyik megdöbbentõ eredményét szeretnénk megosztani a T. Olvasóval.

A mûanyag Pepsi palackok, melyeket az elõírások szerint újra kellene hasznosítani, Indiában kerülnek lerakásra, ahol kockázatos körülmények között kezelik õket. Az ilyen eljárások ellenkeznek a Bázeli Egyezménnyel, mely a hulladékok nemzetközi kereskedelmét szabályozza.