A gyõri REFLEX egyesületnek ugyan személyes balszerencséje, hogy Gyõrben mûködik - de a megkeresésekbõl tudjuk: léteznek itthon a modern hulladékgazdálkodásra nyitott, érdeklõdõ önkormányzatok is.

Települési szintet tekintve a magyar és a német alapállás annyiban megegyezik, hogy mindkét helyen törvény mondja ki az önkormányzatok általános hulladékgazdálkodási felelõsségét. Innen kezdve azonban már csak a különbségekrõl beszélhetünk.

A német önkormányzatok azonban a mieinknél sokkal szélesebb jogi szabályozási hátteret tudhatnak maguk mögött: tartományi szintekre lebontott hulladékgazdálkodási törvényeket (1986 óta), csomagolási rendeletet (1991) és feladatokat meghatározó regionális, települési hulladékgazdálkodási koncepciókat (ebbõl nekünk még országos sincs...).

A KTM-mel ellentétben a német környezetvédelmi minisztérium(ok) aktív, érdemi szakmai tevékenységet fejtenek ki a kommunális hulladékokkal kapcsolatban (jogalkotói, hatósági, környezeti nevelési és ismeretterjesztési területen egyaránt). A helyi önkormányzatok felismerték a lakossági ismeretterjesztés fontosságát és nem azon akarják megspórolni a szelektív hulladékgyûjtés mûködtetésére rendelkezésre álló pénzt.

Feltûnõen más a hivatalos hulladékgazdálkodási apparátus szemléletbeli megközelítése is: Németországban mintha komolyan vennék a személyes példamutatás fontosságát. És ez nemcsak azt jelenti, hogy beszerzési döntéseiknél a hulladékmegelõzés is fontos szerepet kap. Náluk nehezen képzelhetõ el, hogy egy önkormányzati büfé egyutas csomagolású italokat forgalmazzon, vagy hogy egy környezetvédelmi szervezet által kiadott folyóirat rendszeresen Tetra Pak reklámmal csúfoskodjék (miként teszi ezt nálunk évek óta a "Környezetvédelem" vagy a"Környezet és fejlõdés".

Nem vitatott az önkormányzatok közvetlen adminisztratív beavatkozási lehetõsége a saját intézményeiknél: az uszodák, mûvelõdési házak, kórházak, iskolák büféinél ill. a város által bonyolított tömegrendezvényeknél.

A figyelem központjába azonban egyre inkább azok az önkormányzatok kerülnek, akik - mind nagyobb számban - jogi úton veszik fel a harcot a nagy hulladéktermelõkkel.

Az alapállás a következõ:

• ma már nyilvánvaló, hogy a csomagolóanyag- hulladékok problémáját a négy éve felállított különgyûjtési rendszer (DSD) képtelen megoldani
• a német hulladékgazdálkodási törvények és koncepciók általánosan szögezik le a megelõzés prioritását
• minderre figyelemmel a hulladékgazdálkodásért felelõsséggel tartozó önkormányzatok keresik azokat a legális jogi eszközöket, melyek hatékony segítséget jelenthetnek az egyutas csomagolások visszaszorítása (a megelõzés érvényesítése) érdekében.

Elsõként Lipcse önkormányzata lépett, aki a fogyasztói társadalom támadását piacrendeletével igyekezett visszaverni (a mozgóárusoknál megtiltotta az egyutas csomagolások alkalmazását).

Nagy felzúdulást váltott ki München város önkormányzati rendelete, mellyel általános tilalmat mondott ki a város területén az eldobó csomagolásokra. A rendeletre azonnal jogi össztüzet zúdított az egyesült csomagolóipar, s azt a bajor tartományi bíróság hatályon kívül helyezte.

Nem járt nagyobb sikerrel Stuttgart próbálkozása sem - ott az éttermek italválasztékánál próbálták számûzni az egyutas csomagolásokat.

Példaértéke miatt Magyarországon is nagy jelentõséggel bírhat a bajor közigazgatási bíróságon nemrég született ítélet (BayVGH 9 CE 93-2O32). Egy bajor város lakossága ugyanis kezdte unni a városképet rondító üres kólásdobozokat és sült-krumlis zacskókat. Válaszul az önkormányzat úgy módosította a közterületek használatáról szóló szabályozását, hogy a közterületet használó engedélyes részére kötelezõen írta elõ a többutas csomagolások alkalmazását. A sétálóutcán három asztallal és napernyõvel kitelepült neves gyorséttermi üzemegység mély indíttatást érzett, hogy harcot indítson a rendelet eltörlése érdekében. A tartományi bíróság azonban jogszerûnek és megalapozottnak találta a rendeletet. Az önkormányzat a közterület-használat szabályozásánál alapvetõ és eredendõ jogosítványokkal bír - annál a közterület eredeti funkciójából, a közérdek érvényesítésébõl kell kiindulnia. A használat engedélyezése szolgáltatás jellegû tevékenység, melynek gyakorlása során a fentiek figyelembevételével az önkormányzat korlátozásokat írhat elõ.

Jogszerû a rendeleti korlátozás akkor is, ha abban az önkormányzat (a hulladékgazdálkodási feladatkörébe tartozó) hulladékmegelõzési intézkedéseket kíván érvényesíteni.

A Kasseli önkormányzat és a McDonald's -nem minden tanulság nélküli - küzdelmét külön keretes cikkben foglaltuk össze.