Tudomány

Egy átlagos internetfelhasználó éves szinten 414 kg károsanyag-kibocsátásért felelős. Egy közepes weboldal pedig 60 kg CO2 éves kibocsátással ugyanakkora környezeti lábnyommal jár, mint 4,3 millió SMS vagy napi 63 percnyi TikTok aktivitás. Bár a digitalizációra mint zöld megoldásra tekintünk, minden digitális folyamat termel karbont. A fenntartható jövő ezért nem képzelhető el a digitális marketingtevékenységek racionalizálása nélkül. A megoldást egy magyar csapat, a Carbon.Crane mesterséges intelligenciát használó szolgáltatása jelentheti, ami méri és optimalizálja például a weboldalak karbonlábnyomát, így a szakértőik tapasztalatai alapján akár tizenheted részére csökkenthető a karbonkibocsátás.

A műanyag a jelenlegi civilizációs berendezkedésünkben szinte mindenhol jelen van, ennek megfelelően már fogyasztási cikkeinkben is megtalálható, legyen az a sör, a konyhasó, a méz vagy a cukor, de az emberi szervezetben is ott van a méhlepénytől egészen a vérünkig. A kisbabák a műanyag cumisüveg használatának módja és egyéb környezeti hatások miatt akár 2600-szor több mikroműanyagot fogyaszthatnak el naponta, mint egy átlagos felnőtt. Bár a szervezetünkből a bevitt mikroműanyag 90%-a kiürül, az egészségügyi kockázatokról továbbra sem tudunk eleget, viszont amit igen, az riasztó. Állatkísérletek és orvosi kutatások szerint a szervezetünkbe bejutó műanyag részecskék gyulladást okozhatnak, károsítva az immun- és az idegrendszert, a tüdő ereibe bejutva magas vérnyomást okozhatnak, és egyes esetekben a daganatos megbetegedések kockázatát is növelik. Még a mikroműanyag hatását sem ismerjük teljeskörűen, de már megjelentek a még kisebb nanoműanyagok, amelyek fizikai érintkezés útján a bőrünkön át is képesek a testünkbe hatolni. Egyelőre nem beszélhetünk akut problémáról, azonban az emberiség túlzott műanyagfogyasztásával olyan egészségügyi orosz rulettet játszik, aminek a hosszútávú következményei veszélyesek, de minimum kérdőjelesek.

A környezetvédelmi trendeket követők az utóbbi években szemtanúi lehettek, ahogy a műanyag szívószálakat gyakorlatilag száműzik a boltok polcairól, és helyettük mára fém, bambusz vagy erősebb papírból készült szívószálak kandikálnak ki a környezettudatos koktélospoharakból – bár az is igaz, hogy az emberiség tökéletesen meglenne szívószál nélkül is. Persze nem a szívószál az egyetlen felesleges árucikk a termékek Nagy Globális Körforgásában, és nem is a legkörnyezetszennyezőbb: az utóbbi években a nejlonzacskók, a csomagolóanyagok és a műanyag palackok által okozott környezeti károkról is sok szó esik - írja Radó Nóra a Qubit-on megjelent cikkében, amelyben a Humusz munkatársa is megszólal.

A PET-palackok 70 százalékát nem hasznosítják újra.

Az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsának tárgyalói megállapodtak, hogy 2024. őszétől az USB Type-C lesz az összes mobiltelefon, táblagép és kamera egységes töltőportja az EU-ban.

Sok tévhit kering a szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatban, és számos akadályba ütközhetnek azok, akik környezettudatos módon szeretnének eljárni - a hvg.hu újságírója, Gonda Gréta a Humusz munkatársát kérdezte a témában.

Üdítő ritkaság, amikor egy vállalkozás vidékről indul, majd ezt követően érkezik a fővárosba. Ez történt most az először Békéscsabán megnyíló Tebe csomagolásmentes bolthálózattal is, amely a napokban indította útjára második fővárosi egységét. A Margit körúti üzlet mellett már a IX. kerületben is megvásárolhatjuk termékeiket. 

Az Európai Uniós háztartások évente több millió tonna élelmiszert dobnak ki. Mit tehetnek a városok az élelmiszer-pazarlás elleni küzdelem érdekében?

Gyűjtő automaták segítenek országszerte, hogy kiürült aludobozainktól környezettudatosan szabadulhassunk meg, ráadásul mi is profitáljunk ebből.

A létező legzöldebb módszer, ha nem használsz vegyszereket, hanem forró vízet használsz. Igaz, nem lehet mindenhez, de amihez megfelelő, az ragyogni fog. Bónusz: a kertben is kiirtja a gyomokat, és szépségápoláshoz is alapkellék.