A Nulla Hulladék lakossági kampányunk egyik elemeként 5 rövid reklámfilmet készíttettünk. Kíváncsiak voltunk arra, vajon elértük-e a célunkat a kisfilmekkel. Érthetőek? Humorosak? Segítenek annak felismerésében, hogy összefüggés van fogyasztói szokásaink és a hulladék keletkezése, mennyisége között?
Tordason
51
helyi lakost kerestünk fel, hogy megismerjük környezeti
problémákkal és hulladék-gazdálkodással kapcsolatos véleményüket. A kérdőívezés nem reprezentatív, de
arra kivállóan alkalmas, hogy egy általános képet kapjunk a tordasi hulladékos
helyzetről és a lakosok hozzáállásáról, amely fontos segítség
a Nulla Hulladék terv kidolgozásához.
A Copenhagen Resource Institute munkatársának, Dr. Herczeg Mártonnak munkahelyi és dániai tapasztalatai alapján is van mit mondania a hulladékkérdésről. Gaborják Éva interjúja.
Az Európai Környezetvédelmi Iroda (EEB) és a ChemSec január 31-én közzétette egy kezdeményezés eredményeit, amely szerint több fontos európai vezető szervezetében úgynevezett „örök vegyi anyagokat” találtak. Minden vizsgált személynél akár hét PFA-vegyületet is találtak 3,24 és 24,66 µg/L közötti tartományban. Öt politikus esetében a mért érték meghaladta a jelenleg aggályosnak tekintett szintet. Ezek a szintek azonban nem különböznek jelentősen az európaiak átlagos expozíciójától. A vizsgálatok azt mutatják, hogy senki sem immunis a PFA-anyagok jelenlétére, még a magas rangú európai tisztviselők sem.
Még a kánikulában is elviselhetőbb a lakás vagy iroda belső hőmérséklete, ha mozog valamennyire a levegő. Az okos huzat ráadásul képes keverni az eltérő hőmérsékletű légtömegeket.
2022-ben a globális túllövés napja július 28-ra esik a Global Footprint Network nevű nemzetközi szervezet számítása szerint, amelyet a nemzeti ökológiai lábnyom és biokapacitás adatok alapján végeznek.
A vágtázó élelmiszerárak egyik következménye, hogy a szemétbe dobott ételek értéke is jóval magasabb lehet az idén, mint amekkora néhány évvel ezelőtt volt. Egy négytagú család esetében évente akár közel 90.000 forint értékű élelmiszer is a kukában végezheti, pedig pár egyszerű trükk segítségével könnyen csökkenthető a pazarlás.
Egy átlagos internetfelhasználó éves szinten 414 kg károsanyag-kibocsátásért felelős. Egy közepes weboldal pedig 60 kg CO2 éves kibocsátással ugyanakkora környezeti lábnyommal jár, mint 4,3 millió SMS vagy napi 63 percnyi TikTok aktivitás. Bár a digitalizációra mint zöld megoldásra tekintünk, minden digitális folyamat termel karbont. A fenntartható jövő ezért nem képzelhető el a digitális marketingtevékenységek racionalizálása nélkül. A megoldást egy magyar csapat, a Carbon.Crane mesterséges intelligenciát használó szolgáltatása jelentheti, ami méri és optimalizálja például a weboldalak karbonlábnyomát, így a szakértőik tapasztalatai alapján akár tizenheted részére csökkenthető a karbonkibocsátás.
A műanyag a jelenlegi civilizációs berendezkedésünkben szinte mindenhol jelen van, ennek megfelelően már fogyasztási cikkeinkben is megtalálható, legyen az a sör, a konyhasó, a méz vagy a cukor, de az emberi szervezetben is ott van a méhlepénytől egészen a vérünkig. A kisbabák a műanyag cumisüveg használatának módja és egyéb környezeti hatások miatt akár 2600-szor több mikroműanyagot fogyaszthatnak el naponta, mint egy átlagos felnőtt. Bár a szervezetünkből a bevitt mikroműanyag 90%-a kiürül, az egészségügyi kockázatokról továbbra sem tudunk eleget, viszont amit igen, az riasztó. Állatkísérletek és orvosi kutatások szerint a szervezetünkbe bejutó műanyag részecskék gyulladást okozhatnak, károsítva az immun- és az idegrendszert, a tüdő ereibe bejutva magas vérnyomást okozhatnak, és egyes esetekben a daganatos megbetegedések kockázatát is növelik. Még a mikroműanyag hatását sem ismerjük teljeskörűen, de már megjelentek a még kisebb nanoműanyagok, amelyek fizikai érintkezés útján a bőrünkön át is képesek a testünkbe hatolni. Egyelőre nem beszélhetünk akut problémáról, azonban az emberiség túlzott műanyagfogyasztásával olyan egészségügyi orosz rulettet játszik, aminek a hosszútávú következményei veszélyesek, de minimum kérdőjelesek.