Lassan mindannyian a bőrünkön érezzük, hogy a környezettudatosság nemcsak divat, hanem olyan kihívás, aminek jobb, ha legalább megpróbálunk megfelelni. De mekkora valójában a baj, mik a neuralgikus pontok Magyarországon, és mit tehetünk első körben a katasztrófa elkerülésére? Négy nőt kerestünk fel itthon, akik nap mint nap ezekre a kérdésekre kutatják a helyes válaszokat.
A teljes, eredeti cikk az írás végére kattintva tekinthető meg.
Előbb a szívószál, most meg már minden, ami plasztik: a műanyagmentes július globális kampánya miatt úgy érezni, a műanyag lett új közellenség. Valójában azonban annyira nem új, hogy jó pár évtizeddel ezelőtt egyes amerikai szövetségi államokban már be is tiltották a műanyagpalackokat. Hogy akkor miért kell most még mindig küzdeni ellene? Az első nagy műanyagháború és a környezettudatosra csomagolt iparági lobbi győzelme ma is tanulságos történet.
Nem környezetbarát és az egészségre is ártalmas lehet a papírpoharak környezettudatos alternatívájaként hirdetett bambuszpohár, közölte kedden a termékek tesztelésével foglalkozó német szervezet, a Stiftung Warentest. A kísérletek eredménye lesújtó, a részletek a német Test magazin augusztusi számában jelennek meg, írta az MTI.
Műanyagot nyelt le a dán partoknál elpusztult viharmadarak 95 százaléka – derült ki a dán környezetvédelmi ügynökség által készített tanulmányból.
A hónap nagy kihívása a műanyag elhagyása, de legalábbis annak minimalizálása a mindennapjainkban. A műanyagmentesség azonban csak egy kis része a fenntarthatóságnak, mondhatni, a nulladik lépés a környezettudatosság felé vezető úton. Emellett még jó pár dolog van, amire érdemes odafigyelni, ha tényleg komolyan gondoljuk az egészet. Ilyen sarkalatos pont az öltözködés és a divat. Szántó Eszter írása.
Az eldobott és a talajba kerülő cigarettacsikkek gátolhatják a növények fejlődését egy új brit tanulmány szerint. A károkat maga a filter okozza, és már a kezdetekkor károsíthatja a növényi életet.
Az álnaiv kérdés mögött rejlő válasz több évtizedes gyakorlatra mutat rá a fogyasztói társadalom kritikájától napjaink figyelemfelkeltő akcióiig.
Sirkó Zoltán kertészmérnök nem az átlagos főkertész típusa: ő vadvirágos réteket és természetközeli, élhetőbb köztereket vizionál – ökoágyásokkal, lepkékkel és mézillattal. Nem mellesleg harminc hektáron gazdálkodik Hódmezővásárhely mellett, a Rárós-Kéktói öblözetben, egy 3000 hektáros, szinte érintetlen élőhely közelségében.
Meredeken mélyülünk a műanyagmentes júliusban, aminek tapasztalatairól muszáj Nektek írnom, habár kissé anakronisztikus a téma egy olyan korban, mely még mindig nem számlálja háborúk ártatlan áldozatait, gondoljunk csak a ’96-os ruandai mészárlásra, melynek során orosz fegyverekkel ölték egymást afrikai gerillaharcosok, eredménye egymillió halott volt. Amikor tudjuk, hogy vízhiánytól és élelemhiánytól szenved a másik egymillió, vagy a harmadik, melynek otthonát fel fogja perzselni a Nap, vagy el fogja önteni a víz, akkor szinte nevetségesnek hangzik az, hogy a műanyagmentes igyekezetünk bármin is változtatna – súlya legalábbis nem mérhető a globális szenvedéshez képest, melynek alapvető oka és kiváltója az emberben lakó mohóság és önzés maga - Szente Kálmán Judit gondolatait és praktikus ötleteit olvashatjátok.
