Megkezdődött a fűtési szezon, így ahogy hűl a levegő, egyre több magyar pakolja meg a kályhát odahaza. Nagyon nem mindegy azonban, mi kerül a tűzre. Magyarországon 15 éve tilos szeméttel tüzelni, ennek ellenére mégis rengeteg magyar éget hulladékot a kazánban. Ez több százezres bírsággal és súlyos következményekkel járhat. A szigor nem véletlen, mivel a helytelen lakossági tüzelés a felelős a nagymértékű levegőszennyezésért.
A szemetesek fölött eltöltött hosszas bizonytalankodásaimnak vetett véget, amikor a szelektív gyűjtéssel kapcsolatos dilemmáimmal megkerestem egy zöld szervezetet márciusban. Világos iránymutatást kaptam, hogy mit kezdjek a PET-palackok címkéjével, a kávéspohárral vagy az ablakos borítékkal, és az elmúlt hónapokban ennek szellemében szabadultam meg az általam termelt hulladéktól. Fabók Bálint írása.
A dm tesztjét annyira jól fogadták a vevők, hogy jövőre elkezdik a szélesebb körű kiépítést.
“Lomtalanítunk és abba futottunk bele, hogy a festékmaradékot és más, veszélyes hulladékot (lakk, fugázó anyag, gyomirtó, stb.) nem tudtuk leadni az FKF hulladék udvarában” – írta az index egyik olvasója.
A világon elsőként alkalmazott technológiát, az úgynevezett nagy buborékgátat egy holland start-up cég, az amszterdami önkormányzat és a regionális vízgazdálkodási hatóság indította el.
A legutóbbi avar- és zöld hulladék-égetésre kijelölt héten füstbe borult a város, és a kedvezőtlen légköri körülményekkel együttesen a szmogriadó tájékoztatási fokozatának elrendelését tette szükségessé a levegőben lévő szálló por koncentrációja Székesfehérváron. Az Önkormányzat ezért a klíma- és környezetvédelem szempontjából is fontos lépést tesz, amelynek megvalósításához a lakosság együttműködését kérik.
A szelektív hulladékgyűjtés, bár egy egyszerű módja a környezetvédelemnek, egyelőre még mindig gyerekcipőben jár. Bár a hulladék mennyiségének csökkentése sokkal célra vezetőbb a környezet szempontjából, a szelektív gyűjtés is hozzá tud járulni a szemét újrafelhasználásához, de ahhoz az is kell, hogy tudjuk, mit szabad szelektíven gyűjteni, és mit nem. Egy friss kutatás azt vizsgálta, mennyire hatékonyak a szelektív gyűjtéssel kapcsolatos reklámok – kiderült, hogy más módszerekkel sokkal hatékonyabban el lehetne érni, hogy többen gyűjtsék külön a szemetet.
Add le a szemetedet szelektíven, kapsz cserébe egy ebédet! Zugló önkormányzata nemrégiben csatlakozott a spanyol Santiago de Compostela városában futó Tropa Verde (Zöld Csapat) nevű programhoz. A fővárosi kerületben oly módon támogatják a lakosság szelektív hulladékgyűjtését, hogy a leadott szemétért értékes dolgokat kaphatnak az emberek. A hazánkban úttörő projekt eddigi eredményeiről kérdeztük az illetékeseket, a ZIP Magazinnak Szabó Rebeka alpolgármester válaszolt.
Nyár végén lett kész Nagy Mercédesz ládakertje, ahol három négyzetméteren jelenleg is tizennégyféle zöldség, gyümölcs növekszik. A hódmezővásárhelyi lány a télre is gondolt már, termő ládái épp a minap kaptak fóliaalagutat. Tavasszal pedig azt tervezi, hogy eltakarja a szomszéd falát, de talajtakarásra, és persze az új vetésre is készül már. A 22 éves egyetemista lány a Sokszínű Vidék megkeresésére részletesen elmesélte, hogyan álljunk neki, ha hasonló kis helyen szeretnénk minél gazdaságosabban kertészkedni.
Amerikában 2017-ben a palackozott vizek forgalma az iparág történetében először megelőzte a szénsavas üdítőkét: előbbiből fejenként évi 147,6 litert vásároltak, utóbbiból mindössze 145,7-et. Az adat mára elérte az évi 159 litert, és az előrejelzések szerint pár éven belül átlépi a mágikus 50 gallonos határt (189 liter). Fura amerikai divathóbort, gondolhatnánk, de az Atlanti-óceán innenső felén is hasonlóak a számok, sőt: az olaszok és a németek évi 188, illetve 175 literrel még az amerikaiakat is megelőzik (a magyar átlag 126 liter).