A hulladékügy vonatkozásában pozitívumként emelték ki, hogy az égetők építését a korábbi tendenciával ellentétben nem támogatta a kormányzat.

 Az EU új hulladék-keretirányelvének előírásait azonban a mai napig nem építették be hazánk szabályozási rendszerébe (a határidő 2010 vége volt): az új hulladékgazdálkodási törvényt várhatóan ősszel fogadja el az Országgyűlés. Kezdetben a törvénytervezetnek már a címe is hordozta a legfontosabb üzenetet: „törvény a hulladékképződés megelőzésérőlés a hulladékgazdálkodásról”, újabban azonban kimaradt a címből a megelőzés, és bár rendelkezik az önálló Nemzeti Megelőzési Program kidolgozásáról, nem ismerjük a tárca ez irányú lépéseit, és miközben kialakították az újrahasznosítással és a termékdíjjal foglalkozó új intézményrendszert, elveszett a megelőzés prioritása.

 A kiterjesztett gyártói felelősség elvének értelmében már a termék előállításakor gondoskodni kell arról, hogy az minél hosszabb élettartamú és könnyen javítható, minél kevesebb (és kevésbé veszélyes) hulladékot eredményező, és hulladékká válása után könnyen hasznosítható legyen, így segítve a majdani újrahasználatot. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás díjának meghatározásához felsorolt számos szempont között azonban továbbra sem szerepel kötelező jelleggel a mennyiség-arányosság.

Problémásnak látják a civilek, hogy a termékdíjakból befolyt összeg nagy része a költségvetésben eltűnik, így az eredetileg ösztönzőnek megalkotott díj egyre inkább adóvá válik. Örvendetes ugyanakkor, hogy az anyagában történő hasznosítás mértéke termék-és anyagáramonként legalább 75 %-ot el kell érjen. A koordináló szervezeti modell megszűnésével a hulladékkezelés koordinálására megalakult Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (OHÜ) eszközei rendkívül hiányosak. Mivel az előírások szerint a befolyt összeg legalább 7 %-át lakossági szemléletformálásra fordítják, számos látványos programot szerveznek, ezek azonban eseti jellegűek, és többségük nem a megelőzésre, hanem a hierarchiában alacsonyabb szintet képviselő újrahasznosításra koncentrálódik. A rendelkezésre álló – idén egymilliárdnyi– forintokból a társadalmi szervezetek hulladék-megelőzéssel, fenntartható fogyasztással, házi komposztálással, a szelektív gyűjtésben való részvételre buzdítással, illegális hulladéklerakók felszámolásával kapcsolatos programjait is támogatni lehetne pályázati úton.

Az új hulladékgazdálkodási rendszert teljes egészében csak a végrehajtási rendeletek módosítási javaslataival együtt lehet értékelni, ezért a civilek ismét sürgették ezek – különösen a lassan két évtizede hiányzó betétdíjról, letétidíjról szóló rendelet – megalkotását, tervezeteik nyilvánosságra hozását.