Több milliárd forint folyt már el a magyar vörösiszap-temetők ártalmatlanítására. A legnagyobb tározó, az almásfüzitői rekultivációját egy olyan cég végzi évek óta, amelynek tulajdonosa Cipruson van bejegyezve. Az offshore-kapcsolat mellett az is érdekes, hogy a Tatai Környezetvédelmi cég egy másik helyen, Balatonfűzfőn közösen működtetett eddig hulladékégetőt a Mal Zrt. egyik résztulajdonosával, Bakonyi Árpáddal.
Törvénymódosítást kezdeményez a környezetvédelmi államtitkár, hogy a nagyobb ipari létesítményekkel kapcsolatos, továbbá a veszélyes anyagok gyártására, tárolására vonatkozó elsőfokú építésügyi hatósági jogköröket vegyék el a jegyzőktől, és adják át a katasztrófavédelemnek vagy a környezetvédelmi főfelügyelőknek, illetve az erre kijelölendő vagy létrehozandó hatóságnak.
Több mint duplája pénzt szedne az állam a gyártóktól a környezet védelmére a tervek szerint. Azt még nem tudni, pontosan hogyan fog januártól átalakulni a hulladékhasznosítási és termékdíjrendszer. A bizonytalanság miatt év végére összeomolhat a hulladékhasznosítás, ami mintegy tízezer munkahelyet veszélyeztethet.
A vörösiszap veszélyes anyaggá minősítését fogja kezdeményezni Magyarország - közölte Illés Zoltán környezetvédelemért felelős államtitkár, aki a katasztrófa sújtotta kolontári terület sajtóbejárásán beszélt erről vasárnap délután, újságírók előtt. A vörösiszap Magyarországon korábban veszélyes hulladéknak minősült, de ez az uniós csatlakozáskor megváltozott , mivel az uniós szabályok szerint nem minősül veszélyes hulladéknak.
Október 12-én mintegy 250, a megújuló beruházások iránt érdeklődő szakember részvételével lezajlott Magyarország első befektetési fókuszú zöld energia konferenciája, a Green Energy Investment Forum 2010. A finanszírozók szerint kevés a jó minőségű projekt, gondok vannak az árazással, bonyolult és kiszámíthatatlan a szabályozási környezet hazánkban.
A pozitív minta az egész világ számára fontos lehet, de különösen az olasz vezetés számára, hiszen a három évvel ezelőtti költségvetési törvény értelmében már 2010-ben be kellett volna szüntetni a hagyományos, nem lebomló zacskók forgalmazását. A kezdeményezés nem új Itáliában, egy helyi környezetvédelmi egyesület szerint már 150 településen tiltották meg a zacsikat, és a fővároson kívül további 250 önkormányzat fejezte ki hasonló szándékát - tudósított az MTI.
Vörösiszap. Alig van olyan ma Magyarországon, aki ne tudná, hogy mi az, de néhány hete alig akadt olyan, aki pontosan tudta volna (pedig tanítják az iskolában). A devecseri katasztrófa megmutatta az ipar igazi arcát.
A GreenPolis Blog elég nagy fába vágta a fejszét. Számos külföldi város projektjeit, kezdeményezéseit megismerve úgy döntött, hogy ideje mélyebb bepillantást nyerni, hol is tartanak hasonló téren a magyar települések. Mert hogy kívülről nem sok látszik. Megnézték hát belülről! ...hiszen a sajtó nem hangos a zöld akcióktól. Vajon tényleg állóvízben élünk?
Eddig több halálos áldozatot követelt az ajkai vörösiszap-tárolónál bekövetkezett gátszakadás. Miért kell egy ilyen méretű, ennyi emberáldozatot követelő, ekkora és ilyen hosszú távú környezeti kárt okozó katasztrófa ahhoz, hogy a kormány felébredjen? A Lehet Más a Politika követeli, hogy a kormány és az államtitkárság szintjére süllyesztett környezetvédelem vezetői azonnal tegyenek meg mindent az időzített bombákat jelentő dunántúli vörösiszap-tározók állapotának felmérésére, és dolgozzanak ki védelmi terveket az katasztrófák megelőzésére.