Valószínűleg mindannyian megborzongtunk már a tél néhány napján, amikor az utcán sétálva nemcsak füstölő kéményeket láttunk, hanem a belőlük szálló orrfacsaró bűzre is felfigyeltünk. Sajnos ezzel az „élménnyel” nem leszünk gazdagabbak. Rongyokkal, műszálas ruhákkal, gumival vagy PET palackkal fűteni nem kimondottan egészséges és környezetbarát dolog, arról nem beszélve, hogy aki ezt teszi, jogszabálysértést követ el.
Ha másból nem is, a településeink felett egyre sűrűbben gomolygó füstfellegekből. az ingatlanok előtt magasodó lombgyűjtő zsákhegyekről csalhatatlanul megállapítható, hogy ismét beköszöntött az ősz. A levélégetés napjainkra modern „népszokássá” váló, egészségkárosító és környezetszennyező szertartása sokaknak okoz bosszúságot. Pedig lenne más megoldás is. Egy természetes folyamat segítségével az eddig haszontalan hulladéknak tekintett szervesanyagok komposzttá, vagyis humusszá alakulnak.
A Herman Ottó Intézet az Európai Hulladékcsökkentési Hét keretén belül 2016. november 22-én "A komposzt is érték" címmel szervez konferenciát. A szerves hulladék döntő része komposztálással újrahasznosítható lenne, így lényegesen csökkenthetné a hulladéklerakóba kerülő hulladékmennyiséget.
Read more about A komposzt is érték!
Megváltozott felhasználási feltételek fogadják azt, aki mától belép a MÁV vonatjegyvásárlós rendszerébe. Most azonban nem apró módosításról van szó, a szabályzat módosításának komoly és nagyon jó oka van: bevezették az e-vonatjegyet.
Egy új kutatás szerint a tengeri műanyaghulladék gyakran olyan szagot bocsát ki, amelyet sok tengeri madár táplálékhoz társít. Az eredmények segíthetnek megmagyarázni, az állatok miért vonzódnak a hulladékhoz és eszik meg.
Elektromos kocsikkal működő közösségi autóbérlő (carsharing) szolgáltatást vezetne be a fővárosban a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) - írta az MTI a Magyar Idők alapján.
A rossz levegőért legnagyobb mértékben, 70 százalékban a lakossági fűtés a felelős. A „Fűts okosan!” kampány arra hívja fel a figyelmet, hogy napjainkban a kisméretű szállópor kibocsátásához a legnagyobb mértékben a lakossági fűtés járul hozzá, közel 70 %-kal. Lényegesen kisebb a korábban fő probléma-forrásnak gondolt ipar (kb. 7 %) és közlekedés (kb. 10 %) részesedése.
Mire számíthatunk az elkövetkezendő évszázadban, és gátat szabhatnak-e a folyamatnak a 2015-ös párizsi klímacsúcs merész célkitűzései? Hogyan alkalmazkodhat a gyorsan változó körülményekhez a hazai mezőgazdaság? A Magyar Tudomány Ünnepének egyik kiemelt előadásán Bartholy Judit meteorológus és Veisz Ottó agrárkutató ezekre a kérdésekre kereste a válaszokat.