A műanyag flakonoknak sok felhasználási lehetősége van, ha nem dobjuk ki ezeket. Díszeket, sőt bútorokat is készíthetünk belőle, nem kell hozzá más, csak egy kis türelem, találékonyság és néhány PET-palack. Nézzünk egy pár ötletes példát az újrahasznosításra.
Stefaan De Croock a.k.a. Strook belga grafikus, street art művész úgy döntött, hogy a hagyományos alapanyagok és eszközök helyett valami különlegesebbet keres, így festékek helyett újrahasznosított ajtókból (és más faanyagokból) készíti el műveit az utcán, a házfalakon.
Az időjárást és a tengeráramlatokat figyelő bóják adatait felhasználva készített videót a NASA arról, hogy is áramlik a műanyagszemét a világ óceánjaiban.
Újrahasznosított pamutból készült farmerkollekciót dob piacra a világ második legnagyobb ruházati áruházlánca, hogy csökkentse a környezeti károkat és etikusabbá tegye működését.
Környezetkímélő, nullkilométeres, hulladékszállító Mercedesekkel bővítik a Fővárosi Közterület-fenntartó Nonprofit Zrt. gépparkját.
Egy ideje divat lett a garázsvásár, ami praktikus ötlet lehet mondjuk költözés előtt, ha nem akarjuk magunkkal vinni a feleslegessé vált holmikat. Vagy ha a gyerekek felnőttek, és már nem szeretnénk tovább tárolni a ruhájukat. Egy kicsit közösségi élményt is nyújt, és ha szerencsénk van, elkophatnak azok a cuccok, amikre már nincs szükségünk, plusz némi pénz is befolyhat a nap végére.
Vannak viszont házak, amelyekre visszatérően kikerül az alkalmi tacepaó, hogy hirdesse, mikorra várják az érdeklődőket. Sőt, a neten is találunk garázsvásáros hirdetéseket, köztük ismétlődőeket is. Ami egy kicsit más felállásnak tűnik, mint az előtte vázolt verzió. De vajon hogyan kell eljárnunk, az egyik és a másik esetben, ha adózási szempontból nem akarunk szabályt szegni?
A természetes életmódnak, a zöld szemléletnek több évtizede divatja van, ami persze jó dolog, hiszen ha természet megóvása, a környezetszennyezés csökkentése, a fenntartható fejlődés a célok, akkor üdvözlendő minden ötlet és irányzat. Van azonban pár olyan trend, vagy szebben mondva elképzelés, mely egyesek szemében már a túlzás kategóriájába esik. Következzen most egy ilyen furcsa hóbort, az off-the-grid életmód.
A népszerű séf nem rest újra iskolába járni, hogy a tanulókkal közösen fűszerkertet építsen, piacra járjon, friss zöldségekből együtt főzzenek finomságokat, olyanokat, amit a gyerekek örömmel meg is esznek. Tartsunk velük. Kezdjük hétfőn.
A hulladékégetés a nyugati államokban jó megoldásnak tűnt a hetvenes évek energiaválsága idején, energiafüggetlenséget reméltek tőle, és egy csapásra a hulladékkérdés is megoldódni látszott. Az egyik példa Svédország, ahol jelenleg az energiaigény 20%-át hulladékégetésből fedezik. Ám egyre többen hangsúlyozzák, ez a megoldás egyáltalán nem környezetbarát – számol be a think.transindex.ro.
A társaság munkatársai rendszeresen találnak kisebb-nagyobb illegális zöldhulladék-lerakó helyeket, ahová a kertes házakban élő lakosság kényelmi okokból vagy jóhiszeműen, tájékozatlanság miatt kihordja a kertekben keletkezett hulladékot. A köztudatban ugyanis az a nézet terjedt el, hogy zöldhulladék elhelyezése közterületen vagy az erdőterületeken megengedett, a növényi részek ott úgyis elkorhadnak. A valóság ezzel szemben az, hogy annak illegális elhelyezése éppúgy szabálytalan és büntetendő, mint a kommunális vagy bármely más hulladék lerakása.