A dioxinnal szennyezett falu küzdelme az égetővel

A tanácstag, aki nem szerette volna, hogy neve nyilvánosságra kerüljön, azonnal figyelmeztette a polgármestert, Marcel Paviolt. A Francia Alpokban fekvő falu hivatalnokai óvatosan elkezdtek kérdezősködni. Kiderült, hogy az 1800 lakosból 78-nál diagnosztizáltak rákos megbetegedést az elmúlt 10 évben. Volt olyan utca, ahol 80 házból 24 megbetegedést jegyeztek fel.

A tanácstag rádöbbent, hogy az az utca, a közeli faluban, Gilly-sur-Isire-ben lévő 20 éves hulladékégető szélirányában fekszik. Lehetséges, hogy a por – amit a lakosok nap mint nap lesöpörtek a kerti bútoraikról – olyan veszedelmes?

Négy évvel azután, hogy az üzemet bezárták a katasztrofális kibocsátási mutatói miatt, a Francia Legfelsőbb Bíróság döntése megakadályozta a kormányzatnak azt a szándékát, hogy az ügyet a szőnyeg alá söpörje – azzal a reménnyel telítve a völgy lakóit, hogy még van esély az igazságtételre.

„Ez egy nagyon fontos és bátorító döntés.” – mondta Dominic Frey, az ACALP nevű szervezet elnöke, aki az érintett 230 lakos közül 180-at képvisel. „Visszaadta a hitünket.” – nyilatkozta.

A bíróság elutasította az igazságügyi minisztériumnak azt a kérését, hogy az ügy kivizsgálását a szomszédos Albertville-ből áttegyék Marseille-be, távol az esettől. A minisztérium azzal érvelt, hogy a 30 éves Helena Lasetra túl fiatal és tapasztalatlan egy ilyen bonyolult ügy kivizsgálására. A bíróság azonban kijelentette, hogy az ügyben sikerült előrelépnie, és lehetőséget adtak neki a munka folytatására. A falubeliek szóbeszéde szerint Lasetra az ügy felgombolyítása során túl közel jutott, túl fontos emberekhez.

A bíróság azt is megállapította, hogy az ügy elvitele Albertville-ből nem feltétlenül szolgálta volna az áldozatok érdekeit, ráadásul a minisztérium által hivatkozott speciális csapat még fel sem állt, ami tovább nehezítette volna az ügy kivizsgálását.

Lasetra, hovatovább, vizsgálat alá vont öt helyi hivatalnokot, köztük az Albertville-i polgármestert is, és ez csak egy lépésre van a letartóztatástól (Albertville adott helyszínt az 1992-es Téli Olimpiának). A vád: ”mérgezés, felelőtlenségből mások veszélyeztetése, emberölés”. További két korábbi prefektus és állami hivatalnokok kihallgatását is tervezte. Egyikük Jean-Pierre Raffarin, a miniszterelnök tanácsadója, a másik három a korábbi környezetvédelmi miniszterek. Köztük volt Michel Barnier az akkori külügyminiszter is, korábbi környezetvédelmi miniszter, Haote-Savoi megye korábbi elnöke.

A baloldali vezető napilap a Liberation szerint Lasterát, megkérték hogy álljon le, egy héttel azután, hogy az egyik gyanúsított elmondta, hogy Barner megkérte a helyi környezetvédelmi hatóságot, hogy hunyjanak szemet az égető szennyezése felett a választások idején.
Az égető ügye egyre inkább Franciaország egyik legnagyobb közegészségügyi botrányává dagadt.

Először is az égetőt sohasem szabadott volna egy olyan szűk völgybe megépíteni, a működést alig ellenőrizték, és mint Lastera kiderítette, a munkások inaktívvá tették a szűrőket az éjszaka, hogy a hulladék gyorsabban égjen. 15 éven keresztül a helyi hivatalnokok megakadályozták az üzem kibocsátásának mérését. Az első mérés során kiderült, hogy az égető a megengedett dioxin mennyiség 13 ezerszeresét bocsátja ki.

„Találtunk olyan nőket, akik egy évtizedig gyakorlatilag dioxinnal táplálták a gyermekeiket” – mondja Frederique Sanchez az ACALP egyik tagja.

A gyanúsítottak által „tehénnek” és még ki tudja minek nevezett Lastera addig újabb teszteredményekre várt, hogy felmérhesse a völgy szennyezettségét és annak hatását az ott élőkre.

Jon Henley, Guardian

Fordította: Szuhi Attila