Civilek

Még a nulla szintről sem mozdultunk el

Az alábbi interjú a szentgáli és a valkói népszavazás előtt készült. Azóta az eredményeket tudjuk: mindkét település megszavazta, hogy regionális hulladéklerakót építhessenek a településen. Szándékunk az volt, hogy az ISPA-támogatású projektekről (12 ilyen van) általában kérdezzünk, de akkora balhék voltak az Északkelet-Pest megyei lerakó helye körül, hogy lépten nyomon erre terelődött a szó. Mint ismeretes, Püspökszilágy, Sződ, Kosd, Keszeg elutasító magatartása után a beruházás terve Valkóra került, sőt az is felmerült, hogy egyáltalán nem épül nagy regionális lerakó, hanem a gödöllőit és a nógrádmarcalit bővítik. A nagy koncon tőkeerős magáncégek marakodnak, az egyik nyomja a lerakót, a másik minden erővel akadályozza, a civil szervezeteket maga előtt tolva. A referendumok eredményének ismeretében sem tudjuk, mi fog történni, de nagyon hamar ki fog derülni.

A regionális hulladékgazdálkodási tervek bírálata

Tavaly év végén fogadta el az Országgyűlés az Országos Hulladékgazdálkodási Tervet (OHT), amely alapján 9 hónapon belül regionális terveket kellett készíteni a kijelölt környezetvédelmi felügyelőségeknek. Alaposan elemeztük a terveket és összehasonlítottuk az OHT-val. Nagyon negatív kép alakult ki bennünk, ilyen formában nem javasoljuk a tervek miniszteri rendeletként való megjelenését, inkább vállalja fel az állam a néhány hónapos késedelmet a rendelet megalkotásában, de a terv legyen megalapozott és korrekt.

Zöldít-e az ökoadó?

A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium az év végéig tervezetet készít egy új ökoadó bevezetéséről. Ettől még az sem rettenti el, hogy az időről időre felmerülő zöldadótervek soha nem arattak osztatlan sikert. A liberális környezetvédelmi miniszter most egyszerre szeretne forrásokat teremteni pénzhiánnyal küzdő tárcájának és megfelelni a kormány takarékossági elvárásainak.

Új megelőzési és hasznosítási stratégia az Európai Unióban

2003. május végén tette közzé a Bizottság azt a vitaanyagot, amelyet egy újonnan megfogalmazásra kerülő hulladékmegelőzési és -újrahasznosítási stratégia alapjául szántak. Egy új stratégia megfogalmazásának részben az is oka, hogy a 1993-ban indított 5. környezetvédelmi akcióprogramban napjainkra vonatkozóan megfogalmazott 330 kg/fő/év települési hulladéktermelési szintet nem sikerült elérni (az aktuális adat 550 kg/fő/év). A hulladék mennyisége továbbra is fontos probléma és jelentős környezeti hatásokkal jár.

Betétes szövegszilánkok

Németországban januártól betétdíjas lett minden eldobó üveg, a műanyag palack, valamint az italos aludoboz (a fehérbádog is). A betétdíj nagysága a csomagolás nagyságához igazodik: 1,5 liter alatt 0,25 Cent, afelett 0,50 Cent. Egy pontosítás: a betétdíj csak a sörök, az ásványvizek és a szénsavas üdítők csomagolására vonatkozik (a borra és az ivólevekre egyelőre nem).

Belezöldülünk?

Idén márciusban jelent meg a fenti címet viselő kiadvány. A füzet számos neves hazai szervezet közös munkája. Szerzői arra keresik a választ, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás mit jelent a fenntarthatóság szempontjából, milyen hatással lehet a demokratikus jogokra, a jólétre és a környezetre.

Egy, kettő...

Egy cég felfedezte magának a kis Bihari települést, Vekerdet, hogy itt akkumulátorhulladék-feldolgozót építsen. A Greentech Vekerd Kft. El is indította programját. Egyszer csak feltűnt egy másik cég is...

A szemét suhanása

tetra_DSCF4808A félreértések elkerülése végett tisztázzuk, hogy most nem a tetralottó akció nyerteseinek stockholmi suhanása követezik (ld. előző KukaBúvár), hanem az összegyűjtött italoskarton (ahogy a gyártó nevezi) avagy a kombinált italosdoboz (ahogy mi emlegetjük) útját követhetjük nyomon egészen Dürenig.

Oldalak