Figyelmeztető üzenet

Ez a cikk kb. 14 éve íródott.
A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A vegyianyag-politika reformja

REACH
Év: 
2004
Szám: 
Tavasz
Szerző: 
Simon Gergely (Levegő Munkacsoport)

A Greenpeace, a Levegő Munkacsoport és a Magyar Természetvédők Szövetsége 2003. december 4-én sajtótájékoztatót tartott az Európai Unió REACH elnevezésű jogszabálytervezetéről, amelyben a vegyi anyagok használatát kívánják szabályozni. 2004-ben több nemzetközi és hazai zöld szervezet fő kampánytémája az EU vegyianyag-politikájának reformja lesz.

A vegyi anyagokról

Az Európai Unióban és hazánkban is több mint 100 ezer különböző, ember által előállított vegyi anyag van forgalomban. Szervezetünk nap mint nap több tízezer ilyen vegyülettel érintkezik. Maguk az élelmiszerek is főként vegyipari termékek. A kozmetikai termékek, mint a samponok, tusfürdők, krémek szinte 100%-ban mesterséges vegyi anyagok. Vegyszerekből állnak a tisztítószerek, a műanyagok, sőt nagyrészt a műszaki cikkek és a ruhák is. Vegyszerekkel kezelik az ivóvizet, és még a friss zöldségeket is. Ám még arról a 2500 vegyi anyagról sincs elegendő egészségügyi és környezeti adat, amelyet tömeges mennyiségben állítanak elő:

  • az Európai Környezetvédelmi Hivatal 1998. évi jelentése nem tudott elegendő információt összegyűjteni ahhoz, hogy ezen anyagok 75%-áról minimális értékelést készítsen;
  • az Amerikai Egyesült Államok Környezetvédelmi Hivatala ugyanabban az évben megállapította, hogy a tömeges mennyiségben használt kémiai anyagok 43%-áról semmilyen egészségügyi és környezeti adat nincsen;
  • az Európai Bizottság által felállított Európai Kémiai Bizottság 1998-ban kijelentette, hogy a tömeges mennyiségben használt kémiai anyagok 80%-át sosem vizsgálták a rákkeltő hatás, a szaporodásra vagy az utódokra gyakorolt káros hatás szempontjából; 85%-uknál nincs semmiféle adat arra vonatkozólag, hogy felhalmozódnak-e a természetben vagy a táplálékláncban; 70%-ukról nem ismert, hogy a környezetben miként bomlik le.

    Az emberek szervezetében több százezer mesterségesen alkotott vegyi anyag van, amelyek korábban nem léteztek. A WWF 2003 novemberében megvizsgálta Margot Wallström környezetvédelmi főbiztos vérét. A mintában 77 olyan mesterséges vegyület nyomait keresték, amelyek olyan hétköznapi használati tárgyakban is előfordulnak, mint a tv-készülékek, szőnyegek, bútorok vagy élelmiszerek. Végül 28-at találtak, ami átlagos eredménynek tekinthető. Többek között poliklórozott-bifenileket (PCB) mutattak ki, melyek nehezen vagy egyáltalán nem bomlanak le, és az emberi szervezetben hosszabb időn át halmozódnak. A PCB-ket az anyák már a terhesség vagy a szoptatás időszakában továbbadják a gyereknek. Zavart okozhatnak az emberek és az állatok hormonháztartásában, és a szaporodási képességet is károsan befolyásolhatják.

    A vegyi anyagokkal szennyezett levegő, víz, termékek és lakókörnyezet nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy a diákok 5%-a egészségügyileg veszélyeztetett, illetve ahhoz, hogy folyamatosan nő az allergiás és rákos megbetegedések száma. A mindennapi termékek káros vegyi anyagaitól Európa-szerte emberek százezrei halnak meg, és még többen betegednek meg.

    Aggasztó hírek a vegyi anyagok hatásairól:

  • A Greenpeace a gyerekek növekedését, fejlődését, nemi szerveit és immunrendszerét károsító vegyületeket talált gyermekpizsamákban, játékokban, cumisüvegekben, továbbá parfümökben, festékekben, autótisztító-szerekben és légfrissítőkben.
  • Angol tudósok szerint egyes, a hónaljdezodorokban található vegyi anyagok felhalmozódhatnak az emberben és hozzájárulhatnak a mellrák kialakulásához.
  • Az USA-ban betiltották a Magyarországon is előszeretettel alkalmazott ciklamát (E952) nevű mesterséges édesítőszert, mert bomlása során  állatkísérletek tanúsága szerint  károsítja a herét és a spermiumokat.

    Az Európai Unió 1998-ban a helyzet tarthatatlansága miatt döntött úgy, hogy a vegyianyag-politika reformja nem tűr további halasztást. Már a tervezet előkészítése során hatalmas vita alakult ki az ipar és a környezetvédelem szereplői között. Öt évvel később megszületett az előterjesztés, a REACH (Registration, Evaluation and Authorisation of Chemicals), magyarul a Vegyi Anyagok Nyilvántartása, Kiértékelése és Engedélyezése.

    A REACH

    Az első tervezetet az Európai Bizottság 2003. október 29-én jelentette meg. Új jogszabály leghamarabb 2006-ban várható.

    A tervezetet idén tavasszal nyílt internetes vitára bocsátották, amire több mint 6 ezer hozzászólás érkezett, köztük a Magyar Vegyipari Szövetségé és magyar civil szervezeteké is (többek között a Levegő Munkacsoporté).

    A jelen hazai és EU-s szabályozás megkülönbözteti az 1981 előtt és után piacra vitt vegyi anyagokat. Előbbieket meglévő anyagnak nevezik, számuk több mint százezer. Utóbbiakat új anyagnak nevezzük, számuk csupán mintegy 3 ezer. Míg az új anyagokat egészségügyi és környezeti kockázatok szempontjából részletesen vizsgálni kötelesek, ilyen előírás a meglévő anyagokra nincsen. Azért támogatják a meglévő, nem vizsgált anyagok további használatát, mert így olcsóbb és könnyebb.

    A tervezet legnagyobb jelentősége a szemléletváltás: a gyártó felelőssége bizonyítani termékének biztonságosságát. A REACH alapján megismerhetjük a gyakoribb, forgalomban lévő meglévő anyagok egészségi és környezeti kockázatát, illetve amelyek nagyon veszélyesnek találtatnak, és a társadalmi hasznuk sem bizonyítható, be lesznek tiltva. Az új jogszabály célja az emberi egészség megóvásán túl a vegyipar versenyképességének fenntartása és innovatív képességének javítása, azaz, hogy az elavult, káros anyagok helyett új, korszerűbb anyagokat állítsanak elő. A létesítendő Európai Vegyianyag Ügynökség feladata az adatok értékelése, az engedélyeztetés és az adatok nyilvánosságra hozatala lesz.

    A bizottsági előterjesztést követően a Európai Környezetvédelmi Iroda (EEB, melynek tagja a Levegő Munkacsoport, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a HuMuSz is), a Föld Barátai, a Greenpeace és számos más európai környezetvédelmi és egészségügyi civil hálózat közös sajtónyilatkozatban tiltakozott. Csalódottságuknak adtak hangot, hogy öt év vita és késés után az októberi előterjesztés csupán árnyéka az eredetinek, számos, alapvetően fontos elem kikerült belőle. Ellentmond néhány olyan EU-s alapelvnek, mint például az, hogy a dolgozók és a környezet megóvása érdekében kerülni kell a káros anyagokat, és ha van rá lehetőség, kevésbé veszélyesekkel helyettesíteni kell.

    John Hontelez, az Európai Környezetvédelmi Iroda vezetője szerint: Néhány piszkos nagyvállalat elérte a Bizottságnál, hogy olyan rossz precedenst teremtsen, amely szerint a gazdasági érdek előrébbvaló, mint az emberi egészség és a környezet megóvása.

    A REACH-et velejéig hatolva átalakították, és sajnos mostanra csak a csontváz maradt. Azt szeretnénk, hogy mire törvény lesz belőle, újra teljes értékű legyen, legyen rajta hús is  jelentette ki Jorgo Iwasaki Riss a Greenpeace-től.

    A REACH várható költségei a bevezetést követő 10-15 évben a vegyipar és a további felhasználók számára összesen 4,0-5,3 milliárd eurót tesznek ki. Az egészségügyi és a környezetvédelmi oldalon a megtérülés egy nagyságrenddel nagyobb, becslések szerint a következő 30 éves periódusban eléri az 50 milliárd eurót.

    A REACH 2004. tavaszi változata szerint a vegyipari cégeknek minden, általuk egy tonnánál nagyobb mennyiségben gyártott, felhasznált vagy importált anyag egészségügyi és környezeti hatásait vizsgálniuk kell, ami körülbelül 30 ezer anyagot jelent. A legutóbbi változat azonban csak a 10 tonnánál nagyobb mennyiség esetére tesz javaslatot (ami már csak 10 ezer vegyi anyagot érintene), és 1 és 10 tonna között egyszerűsített regisztráció lenne, illetve a polimerek (mint pl. a PVC) kikerülnének a rendelet hatóköréből. Szeretnénk kiemelni, hogy a REACH jelenlegi formájában az elővigyázatosság elve háttérbe szorul, azaz számos esetben a gazdasági érdekek a környezeti és egészségügyi szempontok elé kerültek. Az új előterjesztés talán legnagyobb hiánya, hogy a helyettesítést nem írja elő kötelező jelleggel, tehát a káros, veszélyes anyagokat nem kötelesek helyettesíteni, még akkor sem, ha megfelelő és elérhető alternatíva is rendelkezésre áll.

    Kampány itthon

    Álláspontunk szerint nem engedhető meg, hogy a vegyipar rövid távú gazdasági érdeke előrébb való legyen, mint milliók egészsége és a környezet. A környezetvédő civil szervezetek legfontosabb javaslatai:
    1. Legyen kötelező a helyettesítés: ne engedélyezzék azokat a veszélyes anyagokat, melyek esetében jobb alternatíva elérhető.
    2. Ne legyen mentesség azokra az anyagokra, melyeket évente 10 tonnánál kevesebb mennyiségben állítanak elő, maradjon az eredeti egy tonnás határérték, illetve terjedjen ki a szabályozás a polimerekre (műanyagok, mint pl. a PVC) és a köztes termékekre is.
    3. Acégek ne hivatkozhassanak üzleti titokra az általuk felhasznált vegyi anyagokat illetően.

    A hazai civil szervezetek képviselői ? a sajtótájékoztatónak és Őri helyettes államtitkár úrnak köszönhetően ? részt vehetnek a tárcaközi REACH munkacsoportban. Ezenkívül megismertettük a problémát a KÖTHÁLÓ-val és az Levegő Munkacsoport tagszervezeteivel. Brüsszelben a jelenlegi magyar európai parlamenti megfigyelőket meghívjuk az EEB által szervezett, REACH-csel foglalkozó lobbinapra illetve megfelelő felvilágosítással szolgálunk a hazai európai parlamenti képviselő-jelölteknek. A Természet- és Környezetvédő Szervezetek Országos Találkozóján (2004. március végén Debrecenben) lesz REACH szekció, a témával foglalkozni fog a plenáris ülés illetve bemutatót és poszter kiállítást szervezünk. A 2004. júniusban megrendezésre kerülő Környezet és Egészség Miniszteri Konferencia, mely Budapesten kerül megrendezésre, egyik fő témája is a REACH lesz.