Greenwashing = Brainwashing?
Napjainkban a hétköznapi beszélgetéseknek egyre gyakrabban témája a tudatos vásárlás és fenntartható életmód, hiszen egyre többen ébredünk rá arra, hogy mindennapos döntéseinkkel valóban tehetünk a környezetünkért. De mi van akkor, mikor azt hisszük, jól döntöttünk, környezetettudatos lépést tettünk a fenntarthatóság felé, de közben félrevezetés áldozataivá váltunk? Ahogy a vásárlóknak egyre nagyobb igényük van "zöld" alternatívákra, úgy a vállalatok is szeretnének a változó igényeknek megfelelni, ezzel megtartani eddigi vásárlóikat, vagy újakra szert tenni. De hogyan tudjuk, hogy valódi környezetbarát termékről van szó, vagy csak át akarnak verni minket? Az alábbi rövid útmutatóval szeretnénk segítséget nyújtani az olvasóknak.
Környezetszennyezés, klímakatasztrófa, óceáni műanyagszigetek.Világméretű problémák, amik olyan összetettek és sokszor megfoghatatlanok, hogy már-már azt érezzük, belefulladunk.
Sokan nem is gondolnánk, de a környezet-és természetvédelem, a környezeti problémák iránti érzékenység már a 70-as években is benne volt a köztudatban. A korabeli reklámok, hirdetések, civil mozgalmak igyekeztek felhívni az emberek figyelmét az ózonréteg elvékonyodására, az erdőpusztítás növekedésére, a tengerek fokozódó szennyezésére, azaz a globális környezetszennyezésre.
1962-ben megjelent Rachel Carson Néma tavasz című könyve, ami nagy visszhangot keltett. Pár évvel később, 1970 tavaszán volt az első Föld napja, majd az azt követő évben 1971-ben megalakult a Greenpeace. A világ elindult a környezettudatosság felé, egyre nagyobb lett az igény a környezetbarát termékek iránt. Ezek az események mind-mind elősegítették a környezettudatosság fontosságának megértését. Azonban ekkor csupán még gyerekcípőben járt.
Mindezek hatására az 1980-as években egy új marketingstratégia jelent meg a vállalati kommunikációban. A greenwashing elnevezést Jay Westerveld környezetvédő vezette be a köztudatba, aki 1986-ban egy esszéjében írt erről.
A magyarul zöldre mosásnak vagy zöldrefestésnek fordítható kifejezés lényege, hogy egyes cégek és nagyvállalatok pl. különféle reklámokkal, “álzöld” tevékenységekkel környezettudatosnak tüntetik fel tevékenységüket, ezzel azt sugallva, hogy fontos számukra a környezetvédelem, azonban érdemi lépéseket valójában nem tesznek. Erről a jelenségről írt összefoglaló tanulmányt a Magyar Természetvédők Szövetsége.
A fő probléma ezzel, hogy hamis és megtévesztő információkat terjesztenek, mellyel megtévesztik a vásárlókat. Nyilvánvaló céljuk ezzel a nyereségszerzés és népszerűségük fenntartása.
Mik a zöldítés legfontosabb ismertetö jegyei? Miről lehet felismerni, hogy egy termék nem környezetbarát, csak annak tűnik? Erre gyűjtöttünk össze néhány példát.
1. Zöld csomagolás, zöld színű feliratok
Elsőre nagyon szimpatikusnak tűnhet, de tartsuk észben a hires mondást: Ne a borító alapján ítélj! Ez esetben nagyon is fontos, hiszen abból még, hogy fák, állatok és egyéb környezetre és természetre utaló képek, ábrák vannak egy termék dobozán, nem következik az, hogy környezetbarát a termék.
Ne feledjük! A valóban környezetkímélő termékek csomagolása egyszerű, letisztult, és általában újrahasznosított anyagból készül, valamint megfelelő jelzéssel van ellátva. Ehhez segítséget nyújthat adatbázisunk a termékjelzésekről.
Mitől lesz egy termék környezetbarát? Erről korábban itt írtunk.
2. Félrevezető szöveg, felirat
Az organikus, természetes, bio, öko, környezetbarát felirattal ellátott termékek gyakran megtévesztők lehetnek.
Szemléletes példa erre a tömeggyártás során készült “öko” felirattal ellátott pohár. Ezek valójában közel sem annyira környezetkímélőek, mint gondolnánk, hiszen idővel a többi szemét közé kerülnek. Jobban tesszük, ha újra és újra saját poharat használunk, hiszen így kevesebb szemét keletkezik. Tipikusan a lebomló műanyagokat szokták ilyen jelzőkkel illetni, de sajnos a komposztálható műanyagok sem jelentenek valós, zöld megoldást a műanyagszennyezésre. Lehet, hogy hangzatos és lelkiismeretünket könnyíti, ha lebomló szívószállal kapjuk italunkat, de a legjobb, ha szimplán nem kérünk hozzá. Olyan esettel is találkoztunk, amikor egy szivacsra ráírták, hogy lebomló, holott csak a dörzsi része készült kókuszrostból, a nagy része viszont műanyag szivacs.
3. Irreleváns állítások
Olykor találkozhatunk olyan termékkel, amin óriási betűk jelzik, hogy bizonyos káros vagy toxikus anyagoktól mentes. Jó példa erre a CFC-mentességet hirdető feliratú termékek sora, ugyanis ezt a veszlyes anyagot évekkel ezelőtt betiltották, azaz elvileg semmilyen termék nem tartalmazhatja. Azonban ide tartozik az is, amikor ráírják a PET palackra vagy műanyag flakonra, hogy 100%-ban újrahasznosítható. Arról, hogy mi is a különbség újrahasznosítható és ténylegesen újrahasznosított alapanyag között, itt írtunk korábban.
Mindig olvassuk el alaposan az összetevők listáját! A valóban környezetbarát, 100%-osan környezetkimélő termékek semmilyen káros, toxikus anyagot nem tartalmaznak. Rengeteg terméket pl. kozmetikumot, tisztítószert, magunk is elkészíthetünk (erre találni példát Nuhu Blogunkon). Ez az egyik legbiztosabb módja, hogy semmilyen egészségre és környezetre káros anyag ne kerülhessen a szervezetünkbe, valamint a természetes vizekbe, talajba, légkörbe, illetve a táplálékláncba.
4. Zöld termék, szennyező vállalat
Nagyon barátságosnak tűnhet, ha egy cég környezetbarát terméket gyárt, vagy nagy összegekkel támogat környezetvédő szervezeteket vagy eseményeket. Előfordul azonban, hogy az előállítás (vagy a cég egyéb tevékenységei) során nagyobb mértékű környezetszennyezést végez. Győződjünk meg róla, hogy a cég működése során valóban törekszik a károsanyag kibocsátás csökentésére.
Példa erre az Alliance to End Plastic Waste kezdeményezés, melynek alapító vállalatai között van többek között a Chevron, a Dow, az ExxonMobil, a Procter&Gamble, a Shell és Veolia. A szövetség elsődleges célja a műanyaghulladékok természetbe való kijutását, tehát lényegében a probléma fő forrásának a nem megfelelő hulladékgazdálkodást jelölik meg. Azonban ha megfigyeljük, olyan multicégekről beszélünk, amelyek érdekeltek a kőolaj kitermelésében és a petrolkémiai iparban, azaz a műanyaggyártásban. Csak 2030-ig 89,3 milliárd dollárt terveznek a műanyagiparba befektetni a szövetség tagvállalatai. A globális műanyag piac várhatóan 721,14 milliárd USA dollárt fog elérni 2025-ig, amelynek 37%-át csomagolások fogják kitenni. Az egyes cégek befektetéseiről bővebben itt lehet tájékozódni.
De említhetjük a Coca-Colát is, ami most jelentette be, hogy 78 millió forinttal támogatja a Hulladékmentes Tisza programot, miközben a legszennyezőbb vállalatnak minősül, ráadásul komoly erőforrásokat fordít arra, hogy megakadályozzon olyan törekvéseket, mint a betétdíjas rendszer bevezetése.
5. Eltúlzott reklámok
Talán mondanunk sem kell, de a reklámok azok, amikkel a vállalatok be akarják cserkészni leendő vásárlóikat, és a legtöbb esetben a valóságtól teljesen elrugaszkodott képet tárnak elénk. Jó példa erre a gyönyörű erdei és hegyvidéki tájakon suhanó autós reklámok és poszterek, sehol sem látjuk ezeket az autókat megjelenni valós környezetükben, azaz a városi dugókban. A különböző tisztítószerek reklámjai szeretnek rémiszteni bennünket a gonosz baciktól és lényektől, amelyek a mosdóban lesben állva várják az arra tévedő áldozatot, de arról nem esik szó, hogy ezek a vegyszerek milyen károsak az egészségre vagy a környezetre. Arról nem is beszélve, hogy a terméket bemutató hölgyek sem a csomagoláson feltüntetett és ajánlott védőfelszerelésekben takarítják otthonukat.
A reklámok esetében a fent említett pontok mind megtalálhatóak, kezdve az ígéretesnek hangzó jelszavaktól, és -mondatoktól a gyönyörű természeti képekig. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a reklámok nem tájékoztatni szándékoznak bennünket, hanem meggyőzni. Így ha egy termékről szeretnénk meggyőződni, hogy valóban beváltja a hozzá fűzött reményeket, akkor érdemes jobban utána olvasni. Szerencsére az internetnek köszönhetően sok olyan fórum van, ahol lehetőség van személyes tapasztalatokat is megosztani másokkal. Webáruház esetében pedig vásárlói véleményekkel lehet segíteni mások vásárlását.
Manapság nagyon nehéz eligazodni a fogyasztói társadalom útvesztőjében, Úton-útfélen reklámokba botlunk, és sokszor nagyon nehéz eldönteni - még akkor is ha törekszünk rá -, hogy melyik szervezet, termék, szolgáltatás környezetbarát valójában. Mit tehetünk mi, hétköznapi emberek? Járjunk nyitott szemmel és próbáljunk mindig a reklámok mögé nézni.
Nektek milyen tapasztalataitok vannak? Osszátok meg velünk!
A bejegyzés az Agrárminisztérium Zöld Forrás Programjának támogatásával valósult meg.