Már a szervezetünkben is ott van: szó szerint belefullad a műanyagba az emberiség

Értékes retró relikvia lehet rövidesen a műanyag szívószál, műanyag tányér, evőeszköz, a nejlonzacskó és az üdítős palack.
Értékes retró relikvia lehet rövidesen a műanyag szívószál, műanyag tányér, evőeszköz, a nejlonzacskó és az üdítős palack.
Nagyon úgy néz ki, hogy műanyag van a testünkben. Mindannyiunknak. Ezt eddig is gondolhattuk, most viszont egy osztrák tanulmány igazolta is: mikroműanyagot mutattak ki emberi ürülékben. Nyolcból nyolcban – ugyanis ennyi 33 és 65 év közötti, különböző nemzetiségű ember vett részt a Bécsi Orvostudományi Egyetem és az osztrák Szövetségi Környezetügyi Hivatal vizsgálatában.
Mutasd meg mit teszel a Földért! Rajzolj, alkoss, építs, készíts/szerkessz videót, képet, az eredményt fotózd vagy videózd le, és küldd el a Cibi-nek, a sokszor használható, környezetbarát és élelmiszerbiztos szendvicscsomagolók gyártójának.
A műanyag csomagolóanyagok felhasználása globálisan egyre csak nő, amely egyre több környezeti és humánegészségügyi problémát idéz elő. 2015-ben az éves műanyagtermelés több mint 380 millió tonna (!!!) volt, ennek 40%-a műanyag csomagolás, ebből is kifejezetten élelmiszercsomagolás.
A műanyag csomagolások számos kártékony kémiai anyag forrásául szolgálhatnak mind a vásárlók, mind a velük kapcsolatos munkát végző dolgozók számára. A csomagolásokban található kémiai anyagok bejuthatnak az ételekbe, továbbá a gyártás, a használat, a hulladékkezelés valamint az újrahasznosítás során a környezetbe is. Ebből kifolyólag nagyon fontos, hogy tudjuk, mely kémiai anyagok találhatók meg a műanyag csomagolásokban, illetve, hogy ezek közül mely adalékanyagok jelentenek tényleges kockázatot. Fontos emellett, hogy azokat az anyagokat, amelyek károsak vagy veszélyesek, más, biztonságosabb anyagokra cseréljük a gyártási folyamat során.
Az Európai Parlament megszavazta a műanyag eszközök betiltásáról szóló javaslatot, így 2021-től eltűnhetnek a forgalomból például a műanyag szívószálak, evőeszközök, zacskók és más mindennapi használatban lévő termékek. A javaslat jelenlegi formájában Magyarországnak a korábban szelektív hulladékgyűjtésre kapott 140 milliárd forintot vissza kellene fizetnie, ezért a Fidesz EP-képviselői tartózkodtak a szavazáson.
A Dunában találták a legtöbb mikroműanyagot az eddig vizsgált hazai folyók közül: köbméterenként 50 részecskét. A Parányi Plasztiktalány projekt során egy független laboratórium és partnerei a Tisza után megmérték a Duna és mellékfolyóinak mikroműanyag-szennyezését is.
Első ízben mérte fel egy nemzeti hatóság Európában, hogy a környezetünkben leggyakrabban előforduló vegyszerek – összesen 1814 molekula – engedélyezéséhez benyújtott ipari dokumentáció mennyire megbízható. Arra jutottak, hogy e vegyi anyagok harmada nem tartja tiszteletben az EU egészségügyi vagy környezetvédelmi normáit.