Október 31-e a Takarékosság Világnapja, ebből az alkalomból összeírtam pár takarékossági ötletet. Szándékosan nem írtam "spórolást", mert az számomra mást jelent: inkább a külső hatások nyomására végezzük, és negatívumként, kényszerű korlátozásként éljük meg. Ezzel szemben a takarékosságot belső indíttatásból, másokra (is) tekintettel folytatjuk. Az alábbi ötletek legyenek gondolatébresztőek!
A te klubod, rendezvényed is gondolt már arra, milyen jó lenne kevesebb szemetet termelni a működés során? A jól ismert elmosható, erősfalú, újrahasználható újrapoharak bevezetése az egyik lehetőség. Meghívott előadóink különböző szemszögből beszélnek saját tapasztalataikról a visszaváltható poharak bevezetése kapcsán.
A szervező Zöldövezet Társulás Környezetvédelmi Egyesület célja a visszaváltható rendszer kialakításának előnyeinek, jógyakorlatainak, nehézségeinek, buktatóinak bemutatása/megvitatása, hogy minél több helyszínnek kapaszkodót adjunk a rendszer bevezetéséhez és a helyes működtetéséhez. #váltszöldre
A házigazda A38 Hajó célja, hogy teret adjon olyan kezdeményezéseknek, aminek eredményeképpen nő a környezettudatos szemlélet, mérhető környezetterhelés csökkentés valósul meg. #újrahajó
Meghívott előadóink: Read more about Válts zöldre! - Szakmai konferencia az újrapohár-használatról
Értékes retró relikvia lehet rövidesen a műanyag szívószál, műanyag tányér, evőeszköz, a nejlonzacskó és az üdítős palack.
Nagyon úgy néz ki, hogy műanyag van a testünkben. Mindannyiunknak. Ezt eddig is gondolhattuk, most viszont egy osztrák tanulmány igazolta is: mikroműanyagot mutattak ki emberi ürülékben. Nyolcból nyolcban – ugyanis ennyi 33 és 65 év közötti, különböző nemzetiségű ember vett részt a Bécsi Orvostudományi Egyetem és az osztrák Szövetségi Környezetügyi Hivatal vizsgálatában.
Mutasd meg mit teszel a Földért! Rajzolj, alkoss, építs, készíts/szerkessz videót, képet, az eredményt fotózd vagy videózd le, és küldd el a Cibi-nek, a sokszor használható, környezetbarát és élelmiszerbiztos szendvicscsomagolók gyártójának.
A műanyag csomagolóanyagok felhasználása globálisan egyre csak nő, amely egyre több környezeti és humánegészségügyi problémát idéz elő. 2015-ben az éves műanyagtermelés több mint 380 millió tonna (!!!) volt, ennek 40%-a műanyag csomagolás, ebből is kifejezetten élelmiszercsomagolás.
A műanyag csomagolások számos kártékony kémiai anyag forrásául szolgálhatnak mind a vásárlók, mind a velük kapcsolatos munkát végző dolgozók számára. A csomagolásokban található kémiai anyagok bejuthatnak az ételekbe, továbbá a gyártás, a használat, a hulladékkezelés valamint az újrahasznosítás során a környezetbe is. Ebből kifolyólag nagyon fontos, hogy tudjuk, mely kémiai anyagok találhatók meg a műanyag csomagolásokban, illetve, hogy ezek közül mely adalékanyagok jelentenek tényleges kockázatot. Fontos emellett, hogy azokat az anyagokat, amelyek károsak vagy veszélyesek, más, biztonságosabb anyagokra cseréljük a gyártási folyamat során.
Az Európai Parlament megszavazta a műanyag eszközök betiltásáról szóló javaslatot, így 2021-től eltűnhetnek a forgalomból például a műanyag szívószálak, evőeszközök, zacskók és más mindennapi használatban lévő termékek. A javaslat jelenlegi formájában Magyarországnak a korábban szelektív hulladékgyűjtésre kapott 140 milliárd forintot vissza kellene fizetnie, ezért a Fidesz EP-képviselői tartózkodtak a szavazáson.
A Dunában találták a legtöbb mikroműanyagot az eddig vizsgált hazai folyók közül: köbméterenként 50 részecskét. A Parányi Plasztiktalány projekt során egy független laboratórium és partnerei a Tisza után megmérték a Duna és mellékfolyóinak mikroműanyag-szennyezését is.
