Évi 900 tonna rákkeltő műanyag szivárog az élelmiszerláncba





A legelső dolog ami erről a kérdésről eszünkbe jut, az a növények elhelyezése. Ez nagyon fontos, hiszen a növényeknek rengeteg hasznos hatása van az irodában. Nem csak, hogy csökkentik a levegő hőmérsékletét és optimalizálják a páratartalmat, de a produktivitást is bizonyítottan növelik [1].



A világon elsőként alkalmazott technológiát, az úgynevezett nagy buborékgátat egy holland start-up cég, az amszterdami önkormányzat és a regionális vízgazdálkodási hatóság indította el.

A halászati felszerelések, amelyből évente 640 ezer tonna kerül a vizekbe, megölik vagy megcsonkítják a tengeri állatokat. A használt háló 6%-a, minden csapda 9%-a és a hosszú horogsorok 29%-a marad a vizekben.

A szelektív hulladékgyűjtés, bár egy egyszerű módja a környezetvédelemnek, egyelőre még mindig gyerekcipőben jár. Bár a hulladék mennyiségének csökkentése sokkal célra vezetőbb a környezet szempontjából, a szelektív gyűjtés is hozzá tud járulni a szemét újrafelhasználásához, de ahhoz az is kell, hogy tudjuk, mit szabad szelektíven gyűjteni, és mit nem. Egy friss kutatás azt vizsgálta, mennyire hatékonyak a szelektív gyűjtéssel kapcsolatos reklámok – kiderült, hogy más módszerekkel sokkal hatékonyabban el lehetne érni, hogy többen gyűjtsék külön a szemetet.

Add le a szemetedet szelektíven, kapsz cserébe egy ebédet! Zugló önkormányzata nemrégiben csatlakozott a spanyol Santiago de Compostela városában futó Tropa Verde (Zöld Csapat) nevű programhoz. A fővárosi kerületben oly módon támogatják a lakosság szelektív hulladékgyűjtését, hogy a leadott szemétért értékes dolgokat kaphatnak az emberek. A hazánkban úttörő projekt eddigi eredményeiről kérdeztük az illetékeseket, a ZIP Magazinnak Szabó Rebeka alpolgármester válaszolt.