Üzembe helyezték a romániai Bihar megyében azt az első folyami hulladékmentesítő szűrőrendszert, amely megakadályozza, hogy a különböző hulladékok a folyókon keresztül Magyarországra jussanak.
Az El Pais napilap értesülései szerint egy olyan törvénytervezet került a spanyol parlament elé, melynek értelmében 2023-tól betiltják a műanyag csomagolóanyagok használatát az 1,5 kg alatti zöldség- és gyümölcstételek esetében a szupermarketekben és a kisebb boltokban is.
Az amerikai Greenpeace szeptember 14-én mutatta be új jelentését arról, hogy a világ legnagyobb FMCG (jellemzően élelmiszeripari) vállalatai miként szolgálják ki az olajcégek műanyagipari törekvéseit. A jelentés leírja, hogy a klímaválság ellenére a globális olajcégek ahelyett, hogy csökkentenék a foszilis energiahordozók kitermelését, inkább a petrolkémia, ezen belül a műanyag-alapanyag gyártás felé fordulnak. Stratégiájukban olyan nagy márkákkal működnek együtt, mint a Coca-Cola, a Nestlé és a PepsiCo, melyek termékeiket nagyrészt egyszer használatos műanyagba csomagolják, és nem szándékoznak szakítani a klímaromboló és környezetszennyező üzletpolitikájukkal.
A kormány 35 évre kiszervezi szinte a teljes hulladékgazdálkodást. Ez másfél emberöltőnyi idő. A pályázat nyertese élet és halál ura lesz egy egész iparágban, ugyanakkor mindig ott lebeg majd a feje fölött a milliárdos kötbérek réme. Az eljárást már megindították, remélhetőleg lassan kiderül, ki lesz a magyar szemétkirály.
A Tesco Nagy-Britannia néhány áruházában kísérleti jelleggel lehetővé teszi a vásárlók számára, hogy a tusfürdőtől a cukorig terjedő termékskálán újrafelhasználható csomagolásban vásároljanak – írja a Sky News.
Ázsia szárazföldi és édesvízi állatfajai a “legsebezhetőbbek közé tartoznak” a műanyagszennyezettség szempontjából – derült ki egy új ENSZ-jelentésből, amely elsőként vizsgálta, hogy a műanyaghulladékok milyen hatással vannak a vándorló állatfajokra.
Ukrajnában betilthatják a műanyag szívószálak, evőeszközök, edények, fülpiszkálók és ételtárolók gyártását és behozatalát.
A súlyos témát végigjáró, leleplező norvég oknyomozó dokumentumfilm azt mutatja be, hogyan szállítják a lestrapált járműveket és egyéb elektronikai hulladékokat Európától Afrikáig.
Évente annyi műanyaghulladék kerül hulladéklerakóra, illetve jut ki a környezetbe, hogy a kínai nagy fal jelenleg álló 6000 km hosszú szakaszát újra fel lehetne belőle építeni. És ez is csak az összes felhasznált műanyag 60%-a. A műanyagszennyezés itthon és világszerte is egyre növekvő probléma, ami a környezetszennyezésen túlmenően az éghajlatváltozást is fokozza a gyártási folyamaton keresztül. A megoldást sokan a bioműanyagokban keresik, azonban ezekből továbbra is nagyon keveset gyártunk, a világ műanyaggyártásának csupán 1%-át teszik ki. A kínálati oldal problémáit fokozza, hogy ezek a lebomlónak mondott műanyagok sokszor csak ipari körülmények között bomlanak le, de más környezetben (pl. óceánokban) nem. A globális műanyagproblémát biztosan nem oldja meg a bioműanyag, azt továbbra is csak a használat jelentős és gyors visszaszorításával tudnánk kezelni. A cikk Jurecska Laura írása, a masfelfok.hu-n jelent meg.
Évente annyi műanyaghulladék kerül hulladéklerakóra, illetve jut ki a környezetbe, hogy a kínai nagy fal jelenleg álló 6000 km hosszú szakaszát újra fel lehetne belőle építeni. És ez is csak az összes felhasznált műanyag 60%-a. A műanyagszennyezés itthon és világszerte is egyre növekvő probléma, ami a környezetszennyezésen túlmenően az éghajlatváltozást is fokozza a gyártási folyamaton keresztül. A megoldást sokan a bioműanyagokban keresik, azonban ezekből továbbra is nagyon keveset gyártunk, a világ műanyaggyártásának csupán 1%-át teszik ki. A kínálati oldal problémáit fokozza, hogy ezek a lebomlónak mondott műanyagok sokszor csak ipari körülmények között bomlanak le, de más környezetben (pl. óceánokban) nem. A globális műanyagproblémát biztosan nem oldja meg a bioműanyag, azt továbbra is csak a használat jelentős és gyors visszaszorításával tudnánk kezelni.
Jurecska Laura írása.