Műanyag

A műanyag a jelenlegi civilizációs berendezkedésünkben szinte mindenhol jelen van, ennek megfelelően már fogyasztási cikkeinkben is megtalálható, legyen az a sör, a konyhasó, a méz vagy a cukor, de az emberi szervezetben is ott van a méhlepénytől egészen a vérünkig. A kisbabák a műanyag cumisüveg használatának módja és egyéb környezeti hatások miatt akár 2600-szor több mikroműanyagot fogyaszthatnak el naponta, mint egy átlagos felnőtt. Bár a szervezetünkből a bevitt mikroműanyag 90%-a kiürül, az egészségügyi kockázatokról továbbra sem tudunk eleget, viszont amit igen, az riasztó. Állatkísérletek és orvosi kutatások szerint a szervezetünkbe bejutó műanyag részecskék gyulladást okozhatnak, károsítva az immun- és az idegrendszert, a tüdő ereibe bejutva magas vérnyomást okozhatnak, és egyes esetekben a daganatos megbetegedések kockázatát is növelik. Még a mikroműanyag hatását sem ismerjük teljeskörűen, de már megjelentek a még kisebb nanoműanyagok, amelyek fizikai érintkezés útján a bőrünkön át is képesek a testünkbe hatolni. Egyelőre nem beszélhetünk akut problémáról, azonban az emberiség túlzott műanyagfogyasztásával olyan egészségügyi orosz rulettet játszik, aminek a hosszútávú következményei veszélyesek, de minimum kérdőjelesek.

A PET-palackok 70 százalékát nem hasznosítják újra.

ZeroWasteEurope

Brüsszel, 2022. június 22.

Az Európai Parlament (EP) tagjai ma jóváhagyták, hogy a települési hulladékégetők 2026-tól bekerüljenek az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszerének (EU Emissions Trading Scheme, ETS) hatálya alá. Ez a döntés a települési hulladékégetők fosszilis CO2-kibocsátásának árazását vonja maga után.

Szlovákia még januárban kezdte meg az átállást a betétdíjas rendszerre, mely a PET-palackos és a fémdobozos üdítők körére terjed ki, a betétdíj pedig 15 cent (nagyjából 60 forint) darabonként. Az üzletek már csak június végéig forgalmazhatják a nem betétdíjas csomagolású italokat északi szomszédunknál.

A Nano Letters folyóiratban szerdán jelent meg az a tanulmány, amelynek szerzői nem kevesebbet állítanak, minthogy az általuk nanotechnológiával a természet mintáját követve megépített, öngyógyításra is képes mesterséges halak oldhatják meg a mikroműanyagok jelentette problémát a világtengerekben.

A mikro- és nanoműanyagok nem csak laborokban léteznek. Ott vannak a vízben és az ételekben, hosszú távú egészségügyi hatásuk pedig egyelőre nem határozható meg pontosan. Az viszont biztos, hogy fogyasztásukat mindenképpen érdemes elkerülni.

Mivel naponta több mint húszezer kilogrammnyi cigarettacsikk, nedves törlőkendő és betét landol az osztrák főváros szennyvízében, az Ebswien szennyvíztisztító felmérést készített a témában. Kiderült, hogy a bécsiek 91 százaléka többet szeretne tudni arról, hogy mit húzhat le a vécén, és mit nem. Most kampányt indítottak „A vécé nem szemetes” címmel.

A kanadai kormány betiltja a műanyag zacskók és polisztirol edények importját és gyárását ez év végétől, az exportjukat pedig 2025 végétől. 

Az ötödik Fidesz-győzelem után két 35 éves koncesszióban is fontos előrelépés történt. Az autópálya-építésért még valamilyen versenyszerűség is kialakult, de a hulladékgazdálkodásért nem volt tülekedés. A tenderre csak a Mol Nyrt. jelentkezett. A Telex újságírója, Brückner Gergely azt vizsgálja meg cikkében, mi motiválja a folyamatban az államot, miért érné meg a Molnak beszállni erre a területre, és mi lehet az egyén, illetve a társadalom számára a változtatás haszna, hátránya, egyenlege.

Forradalmasíthatják a műanyagok újrahasznosítását egyes enzimek, amelyeket a gyászbogárlárvák emésztőrendszerében találtak – állítják ausztrál tudósok.