Műanyag

A Hulladékmentes Tisza programot a Tiszai PET Kupa, az Országos Vízügyi Főigazgatóság hozta létre a The Coca-Cola Foundation – a The Coca-Cola Company globális alapítványának támogatásával 2019-ben a folyó műanyaghulladéktól való megtisztításának céljával. A projekt legújabb eredménye Budapesten is megtekinthető lesz júniusban: a víztisztító és közösségi célokat ellátó konténer Kárpátalján nyeri majd el végső funkcióját. A tisztálkodási és közösségi funkciókat is ellátó Ivóvíz cserebere pont (angol nevén SWAP – safe water access point) legfontosabb célja, hogy megfelelő minőségű ivóvizet biztosítson a folyókból olyan helyeken, ahol ezt a közműszolgáltatás nem teszi lehetővé. 

Elképesztő sebességgel zajlik a mikroműanyagok kutatása az elmúlt években, melynek eredményeként kiderült, nemcsak az ételeinkben és italainkban, de már a szervezetünkben is jelen vannak ezek az anyagok. Ennek ellenére viszonylag keveset tudni az élettani hatásaikról. Dr. Hollóczki Oldamur, a Debreceni Egyetem kémikusa és csapata azon dolgozik, hogy fény derüljön rá, okozhatnak-e neurodegeneratív betegségeket a mikroműanyagok.

A divatipar bevett módszerei és eszközei több módon és szinten károsítják környezetünket, mint azt elsőre gondolnánk. Egy-egy változásért kiáltó helyzet nem ritkán valami olyasmihez kapcsolódik, ami mára szerves része lett a mindennapi életünknek. 

A Göteborgi Egyetem kutatói kimutatták, hogy a vízi lárvákra kifejezetten mérgező toxinok kerülnek a környezetbe a cigarettacsikkekből, egészen pontosan a szűrőkből, emiatt a teljes betiltásukat javasolják. Több ezer toxint és mikroműanyagot is azonosítottak.

A glasgow-i Strathclyde Egyetem és a kanadai Dalhousie Egyetem környezetvédelmi mérnökeiből álló csoportja egy friss tanulmányban megállapította, hogy a műanyagok újrahasznosításának technikái hozzájárulnak a környezeti mikroműanyagok növekedéséhez. A kutatók egy újrahasznosító üzemben vizsgálták a műanyag tisztítására használt vizet.

Az eddig vizsgált baktériumoknak kb. 30 Celsius fokos hőmérséklet kellett egyes műanyagfélék lebontásához. Egy most azonosított mikrobáknak viszont elegendő a 15 fok is – mely akár áttörést is hozhat a műanyagok újrahasznosításában.

A műanyagszennyezés új formájára bukkantak kínai kutatók egy az Environmental Science and Technology folyóiratban áprilisban közzétett tanulmány szerint: egy kínai édesvízű patak partján olyan köveket fedeztek fel, amelyeket vékony rétegben borított a műanyagszemét, és apró részei ráadásul elkezdtek kémiailag kötődni a kövekhez – írta szerdán a Nature.

Idén, március 18-án ünnepeljük ötödik alkalommal az újrahasznosítás világnapját. Ez a nap a helyes hulladékgazdálkodás fontosságára hívja fel a figyelmünket különböző környezettudatossági rendezvények keretein belül, és a háztartási hulladékok szelektív gyűjtését népszerűsíti. Mivel azonban az újrahasznosított anyagok védelmét és értékét is hivatott népszerűsíteni, ezért egy olyan felmérést szeretnénk bemutatni nektek, amely során a kutatók a műanyagipar fenntartható működésének, és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentési lehetőségeit vizsgálták.

Az óceánok műanyagszennyezése globálisan is egyre nagyobb figyelmet kap, holott a talajok mikroműanyag-szennyezettsége fajlagosan akár 4-23-szor is nagyobb lehet. Különösen kitettek a mezőgazdasági talajok, ahonnan az élelmiszerünk is származik. A szennyezés forrásai sokrétűek, származhatnak szennyvíziszapból, tisztítatlan szennyvízből, talajtakaró fóliákból, de az autóutak mellett jelentős a gumiabroncsokból származó törmelék is. Csak Németországban évente 57-65 ezer tonna gumitörmelék szennyezi az út menti területeket. A klímaváltozás miatt gyakoribb és intenzívebb aszályok miatt a kiszáradt és repedezett talajba könnyebben és mélyebbre jutnak el a mikroműanyag szemcsék, megváltoztatva annak kémhatását, tápanyag-tartalmát és szerkezetét. Amelyek aztán beépülnek a növények sejtjeibe, gátolva például a búzacsírázást vagy terméscsökkenést okozva a gyapotnál, de a dohánynövények is bekebelezik a műanyagot, ahogy a fás szárú növények gyökereiben, hajtásaiban és leveleiben is felhalmozódnak. A földi giliszták és fonálférgek esetében pedig szövettani elváltozásokat figyeltek meg, míg az egerek máj lipid anyagcseréje borult fel. Mint minden más területen, a mezőgazdaságban is fontos lenne az egyszer használatos műanyagok alkalmazásának visszaszorítása, helyettesítő anyagok (polikarbonát, üveg, ténylegesen lebomló műanyag) használata. A takarófóliák helyett pedig a takarónövények nyújthatnak természetes alternatívát.

Mi az, ami tönkreteszi a talajt; a szakemberek azonnal betiltanák; mikroműanyaggal szór tele mindent; népszerűsége pedig töretlenül nő? A megfejtés a műfű, ami egyre inkább szorítja ki a közmondásos szép zöld gyepet. Parkokat, sportpályákat és stadionokat borít be szerte az országban és szépen jönnek fel melléjük a magánkertek is. Több szakértővel járta körül a trendet a telex - a trendet, amiben a legjobb jóindulattal is csak annyi pozitívumot lehet találni, hogy jól mutat az Instagram-fotók hátterében.