A Qubiten visszatérő téma, hogy miféle ökológiai és egészségügyi következményekkel jár a mikroműanyagszennyezés. A csupán pár éve felismert és kutatni kezdett jelenség léptéke globális, nincs olyan szeglete a Földnek, ahol ne fedeztek volna még fel még mikroműanyagokat, ráadásul nem csak a környezetben, hanem az élő szervezetekben is.
Az elmúlt napokban ismét környezetvédelmi aktivisták hajóztak három napon keresztül a Tisza-tó Tiszafüred és Tiszanána-Dinnyéshát közötti szakaszán. A 12 lelkes pethajós csapat összesen 200 részvevője naponta 400-500 zsák hulladékot szedett össze az ártéri erdőkből, a nádasokból és a tóparti hulladékszigetekről.
A rossz mezőgazdasági gyakorlatok és a klímaváltozás miatt gyorsuló ütemben romlik a termőtalaj világszerte, amit a természetes folyamatok nem tudnak ellensúlyozni. A nagyobb terméshozam elérését jellemzően műtrágyázással próbáljuk megoldani: 2020-ban a világ műtrágya-felhasználása meghaladta a 200 millió tonnát, ez azonban rontja a talaj állapotát és a talajvíz szennyezettségét is növeli. Európa különösen kitett az orosz és marokkói importnak, az ukrajnai háború miatti áremelkedés pedig durván kihatott a műtrágya árakra is, így a kérdés ellátásbiztonsági szempontból is jelentős. A szennyvíziszap, amiből Magyarországon is évi 250 ezer tonna keletkezik, részben helyettesíthetné a műtrágyákat, azonban európai viszonylatban is nagy a szórás, hogy a helyi szabályozások milyen felhasználást engedélyeznek. A jelenlegi magyar szabályozás szerint a szennyvíziszap használata a mezőgazdaságban csak olyan növény esetén engedélyezett, amelynek termése az iszappal nem érintkezik. A szennyvíziszapban felhalmozódó nehézfémek, antibiotikum és gyógyszermaradványok jelentik a legnagyobb kockázatot, ami miatt nem tudjuk felhasználni a benne található többi értékes nyersanyagot. Megoldást jelenthetne, ha a nehézfémeket az iszapkezelés során eltávolítanánk a szennyvíziszapból, de az EU is célul tűzte ki, hogy 2030-ra 50%-kal csökkenti a mezőgazdaságban használt vegyszerek mennyiségét.
A Roland Berger szerint a szigorodó uniós szabályozásnak és az új technológiáknak köszönhetően a közeljövőben várhatóan nő az újrahasznosított műanyagok aránya és javul azok minősége. A német tanácsadó cég tanulmánya azt mutatja be, hogyan tudnak mindebből profitálni a vállalatok – feltéve, ha képesek gyorsan reagálni.
Mikroműanyagot találtak az Ocean Race nevű világ körüli vitorlásverseny során vett vízminták mindegyikében – írta a The Guardian című brit napilap nyomán az MTI.
Sűrű műanyagzápor hullhat Párizsra az első műanyagszennyezési időjárás-előrejelzés szerint – hívták fel a figyelmet egy még ki nem adott tanulmány szerzői csütörtökön.
A fosszilis olajon alapuló műanyagok elárasztották a Földet. Több tanulmány is kimutatta, hogy már minden élőlényben jelen vannak mikroműanyagok. Ez az erős környezeti hatás arra sarkallta a kutatókat, hogy olyan műanyagpótló alternatívákat fejlesszenek ki, amelyek a természetben gyorsabban lebomlanak. A nádcukor alapú bioalapú polimerek az egyik ilyen lehetőség, amit ma már szélesebb körben is alkalmaznak.
A magyarok nagyon is tisztában vannak az éghajlatváltozás és a környezetszennyezés globális problémáival, de csak akkor lehet rávenni őket a zöld átállásra, ha egyértelműen meggyőzik őket, hogy abból egyéni hasznuk van – derül ki abból a frissen publikált kutatásból, amelyet a Policy Solutions, a Friedrich Ebert Stiftung és a brüsszeli Foundation for European Progressive Studies (FEPS) készített.
Tavaly nyáron a Qubit elsőként számolt be a Balaton Sound fesztivál megdöbbentő környezeti hatásáról, vagyis arról, hogy a Zamárdiban éjjel-nappal zajló zenés-táncos ifjúsági tömegmulatság alig egy hete alatt annyi kokain, ketamin és MDMA kerül a vízbe, ami már kifejezetten ártalmas a tó élővilágára.
Semmivel sincs rosszabb helyzetben a Balaton a mikroműanyag-szennyezés terén, mint bármelyik másik európai édesvizű tó, mondta a Qubitnek Svigruha Réka, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet Ökofiziológiai és Környezettoxikológiai Kutatócsoportjának tudományos munkatársa, aki kollégáival a Science of The Total Environment folyóiratban nemrég megjelent tanulmányban először tárta fel a tó mikroműanyag-szennyeződésének mértékét és annak egy ökotoxikológiában gyakran használt modellállatra, a nagy vízibolhára gyakorolt élettani hatásait.