Újrahasznosítás

Sokkal kevesebb helyen lehet leadni a fémhulladékot, de azért vannak olyan telepek, ahol fizetnek érte. Térképre tettük a helyeket.

Több hatalmas szemétsziget úszkál a Föld óceánjaiban és a szárazföldeket is belepi a műanyag hulladék, mégis egyre több PET-palackot és csomagolóanyagot gyárt és dob el az emberiség. Az újrahasznosítási kísérletek csak részben bizonyulnak sikeresnek és a műanyagevő baktériumok sem jelentenek egyelőre univerzális megoldást, viszont egy új eljárással a Louisiana Tech University kutatói szuperkondenzátorokká alakítanák az elhasznál PET-palackokat.

A szerves hulladék megfelelő kezelése, többek között a metánkibocsátás csökkentése által, rendkívüli módon hozzá tud járulni a klímaváltozás negatív hatásainak mérsékléséhez. Mindebben pedig a periféria országaiban, az ún. globális délen sok, a hulladékok gyűjtögetéséből a kenyérre valót megkereső polgár veszi ki a részét, felbecsülhetetlenül értékes szolgálatot nyújtva a bolygónak.

A fiatal felnőtt generáció a klímaváltozás és természetpusztítás elleni küzdelem élharcosai közé tartozik, ám a WWF Magyarország reprezentatív felmérése szerint az előző évekhez képest ez a tendencia jelentősen romlott. Pedig globálisan és hazánkban is van mit tenni a fenntarthatóság terén: idén augusztus 2-ára esik a túlfogyasztás napja.

Varsó panaszt nyújtott be Németország ellen az Európai Bizottsághoz (EB) a Lengyelországba irányuló illegális szemétszállítás miatt – jelentette be szerdai varsói sajtókonferenciáján Anna Moskwa klímaügyi és környezetvédelmi miniszter.

A magyar olajtársaság a koncessziós szerződésnek megfelelően átveszi az NHSZ cégcsoport vállalatait.

Új vizeken, a Közép-Tisza Kisköre és Szolnok közötti 70 folyamkilométeres szakaszán tisztították napokon keresztül a folyót a XI. Tiszai PET Kupa környezetvédői, 937 zsák, hozzávetőlegesen 6,1 tonna hulladéktól mentesítve a folyót és árterét. A résztvevők között egyre nagyobb arányban képviselteti magát a legifjabb nemzedék. A forrásvidéki sikeres beavatkozásoknak,  a korábbi évek eredményes felső-tiszai hulladékgyűjtő akcióinak, valamint a Kiskörei Duzzasztómű hulladékmegfogó képességének köszönhetően az ártéri erdőkben kevesebb hulladékkal találkoztak a petkalózok.

A tavalyi évhez képest ugyan kevesebben, de még mindig a magyarok több mint fele tárol az otthonában használaton kívüli mobiltelefont – derült ki a Yettel országos, reprezentatív kutatásából –, pedig az öregedő akkumulátor veszélyes is lehet a környezetre, és akár tüzet is okozhat otthonunkban. Akik nem tartják meg a használt készüléket, azok legtöbbször idősebb rokonnak vagy a gyerekeknek adják, és bár a többség fél attól, hogy visszaélnek az adataival, ezek eltávolítására a mobil továbbadásakor sokan nem fordítanak kellő figyelmet. Kutatásában a mobilszolgáltató a használt mobiltelefonok életútját és az elektronikai hulladékkal kapcsolatos tudatosságot vizsgálta.

A műanyagmentes július nyomán egy kicsit utánajártam annak a kérdésnek, hogy ha valamiért mégis műanyagot kell használnunk, milyet érdemes választanunk. Megnéztem, milyen hívószavaknak hihetünk, és melyek azok, amelyek inkább greenwashingot takarnak. Ahogy sok más témában, úgy a műanyagok esetében is igaz, hogy a profitorientált cégek az egyre nagyobb társadalmi nyomás és környezeti szükségszerűség miatt próbálnak zöld megoldásokat alkalmazni, de legalábbis zöldnek látszani. Az újrahasznosított vs. újrahasznosítható vita pedig pontosan erről szól.

Két évvel ezelőtt viszonylag nagy mennyiségű elektronikai hulladéktól próbáltunk családilag megszabadulni – sikertelenül. A környéken, a 15. kerületben voltak ugyan hulladékudvarok és átvevőhelyek, csakhogy a sérült, szétszerelt termékeket sehol nem akarták átvenni. Végül egy a város szélén található cég mégis megkegyelmezett, sőt pénzt is adott értük: az Inter-Metal telephelyén akkoriban viszonylag jól fizettek a csomagoló- és kartonpapírért, a műanyag- és fémhulladékért és a savas ólomakkumulátorokért is.