Szelektív gyűjtés

Aradszki András  fideszes képviselő szerint 40 milliárd forinthoz jutottak a fogyasztók az üvegvisszaváltási rendszer bevezetésével. A bejegyzéséből csak az nem derül ki, hogy az emberek a saját pénzüket kapják vissza.

A MOHU az idei évtől megkétszerezi a háztartásoknál keletkező, szelektíven gyűjtött papír-, műanyag- és fémhulladék begyűjtésének gyakoriságát minden olyan, ötezer főnél nagyobb lélekszámú településen, ahol eddig havonta egyszer ürítették a szelektív kukákat. Az új rendszer mintegy 1,5 millió magyar lakost érint, célja a hulladékgyűjtés hatékonyságának növelése, illetve ezzel a környezetvédelem támogatása.

2023-ban az EU-ban az egy főre jutó települési hulladék mennyisége 511 kg volt, 4 kg-mal kevesebb, mint 2022-ben (515 kg) és 23 kg-mal kevesebb, mint 2021-ben (534 kg), ami 2 év alatt 4,3%-os csökkenést jelent az Eurostat adatai alapján. A 2013-as évhez képest ez a mennyiség 32 kg-mal nőtt.

2023-ról 2024-re jelentősen nőtt a lakosság által leadott textilhulladék mennyisége – mondta a Pénzcentrumnak Plánder Norbert, a MOHU termék és anyagáram vezetője. A begyűjtött hulladék döntő többsége újrahasznosításra vagy energetikai felhasználásra kerül, a fennmaradó rész hulladéklerakóba jut. A szakember szerint a gyűjtőkonténerek száma folyamatosan növekszik, 2027-re pedig elérheti a hatezret. Az Európai Unió 2025-től kötelezővé teszi a textilhulladék szelektív gyűjtését, Magyarországon pedig az EPR-rendszer finanszírozza a hulladékkezelést.

Az elmúlt néhány évtizedben a hulladéktermelés aránya ugrásszerűen megnőtt, ami szorosan összefügg a gazdasági fejlődéssel és az urbanizációval. A hulladéktermelés ilyen mértékű növekedése világszerte jelentős kihívások elé állítja a kormányokat a hatékony feldolgozás és kezelés terén. A fejlett országokban a hulladékosztályozási rendszerek bevezetése ellenére a hulladék jelentős része még mindig a hulladéklerakókban vagy az égetőművekben végzi sokszor szennyeződések miatt, ami az újrahasznosítható anyagok pazarlásához vezet.

Halogatják a megállapodást a műanyagok visszaszorításáról az ENSZ tagállamai, miközben egyre inkább átjárják környezetünket, sőt már szervezetünket is a mikroműanyagok. Sokszor meglepően nagy koncentrációban jelennek meg hazai vizeinkben, a szakértők aprólékosabb szennyvíztisztítást, nagyobb odafigyelést és egységes mérést szorgalmaznak, ami még a jövő zenéje. Addig maradnak a folyótakarítási akciók, amelyekből minden korábbinál többet szerveztek tavaly. Mind a műanyaggyártásnál, mind a folyótakarításnál kulcskérdés, hogy a forrásnál kellene kezdeni a munkát.

A lekváros, befőttes, savanyúságos, bébiételes és hasonló üvegcsomagolások kimaradtak a tavaly indult magyar visszaváltási rendszerből. A fogyasztó szemszögéből nézve legalábbis nem nagyon érthető, hogy egy félliteres sörös- vagy akár egy 7,5 decis borosüveg miért betétdíjas, a félliteres meggybefőttes azonban nem. A visszavételi szabályok egyelőre csak a 0,1-3 liter közötti italcsomagolásokra vonatkoznak.

A globális növekedés miatti növekvő hulladék mennyiség, a hulladéklerakásra alkalmas területek hiánya és a magasabb környezetvédelmi előírások járulnak hozzá ahhoz, hogy nő a maradékhulladék termikus kezelésének, energetikai hasznosításának piaca.

Január 21. és 29. között nyolc alkalommal tart iskolásoknak szóló foglalkozást az éhezés és az élelmiszer pazarlás témájában a Néprajzi Múzeum a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Maradék nélkül programjával együttműködésben, a múzeum Korgó valóság című kiállításában.