Az italcsomagolások kötelező visszaváltásának magyarországi rendszere gyakorlatilag a bevezetés pillanatában megbukott. A vesztesek között van az összes fogyasztó és a környezet is, ez azonban aligha akadályozza meg az Orbán-kabinetet az elvetélt kísérlet folytatásában.
Kicsit több mint egy éve, 2023 júliusában indult el a Mol leányvállalataként jegyzett MOHU (Mol Hulladékgazdálkodási Zrt.) hulladékgyűjtési rendszere. A vállalat szerint az első év egy próbaidőszak volt, de még mindig úgy tűnik, hogy van mit tanulnia a Molnak az iparágról.
Kollégáinkat és az élelmiszer-kiskereskedelmi láncokat arra kértük, osszák meg velünk tapasztalataikat a kötelező visszaváltási rendszer eddigi működéséről. Vegyes a kép – vásárlóként kellemes és kifejezetten taszító tapasztalatokról is beszámoltak a 24.hu munkatársai. A láncok pedig elárulták, hogy a visszaváltási rendszernek milyen hiányosságai vannak még, amelyeket kezelniük kell.
Jelentős felháborodást váltott ki az ágazatban dolgozó vállalatok részéről a Mol 35 évre szóló hulladékkoncessziós megbízatása, amely nem indult könnyen tavaly július 1-jén: többszöri törvénymódosításra volt szükség, mert a Mol leányvállalata, a MOHU képtelen volt a szerződésnek megfelelően elindítani tevékenységét, a megfelelő engedélyt beszerezni. A kezdés után hónapokig akadozott a vállalati hulladékszállítás és -feldolgozás.
A Queens Park Rangers volt az első angol profi klub, amely 1981-ben, szintetikus pályát épített a Loftus Road-on. Az új pálya beton alappal készült, a tetején nejlonszőnyeg-szerű szövetréteggel és homokkal. Remekül pattogott rajta a labda, az időjárásálló felület pedig bírta a terhelést – csak éppen a játékosok sérüléseket és horzsolásokat szenvedtek tőle. A QPR pályáját később elbontották, miután az Angol Labdarúgó Szövetség 1988-ban betiltotta a műanyag pályákat a sérülések és a nem megfelelő játszhatóság miatt.
Több mint ötmilliárd forintos nyereséget könyvelt el a MOHU MOL már a hulladékkoncesszió első fél évében. A milliárdos profit mellett kompenzációt is kért a magyar államtól; hogy mire hivatkozva, az titok. A Transparency International eközben bejelentést tett a hatóságoknál, mert nem a közbeszerzési pályázat szerint működik a hazai koncessziós rendszer.
Ha sok éven át használjuk, mindig újratöltjük és megfelelően tisztítjuk, a saját kulacs garantáltan fenntarthatóbb választás annál, mintha minden alkalommal elbobható palackos vagy dobozos italt veszünk. Mivel azonban többféle kulacsból is juthatnak kockázatos anyagok, mikroműanyagok az italunkba, érdemes odafigyelni, hogy milyen anyagból készült, mennyire jó tisztítható a kulacs, amit veszünk. Fontos az is, mit tölthetünk és mit nem tölthetünk bele.
Kinőttük a sárga és zöld nosztalgiakukákat, újakat kapunk helyettük. Az új hulladékgyűjtők jobban ellenállnak a fagynak, hőnek, UV sugárzásnak, szennyeződéseknek és a rongálásoknak és a városképhez is jobban illeszkednek.
Új csomagolásban sorakoznak a boltok polcain az italok: jövő hétfőtől a gyártók már csak visszaváltható üvegekben hozhatják forgalomba a termékeiket. A legtöbb italnál 50 forint betétdíjat kell fizetnünk, amit csak akkor kapunk vissza, ha az üres palackot bedobjuk a MOHU egyik automatájába. A régi csomagolású termékeket viszont nem kell kidobnia a boltoknak, ezért egy jó ideig még a nem visszaváltható palackokkal is találkozhatunk.
Egyre több visszaváltható aludobozzal, üveggel és PET palackkal találkozhatunk az üzletek polcain, MOHU REpont automatát pedig alighanem már mindenki látott. Utánajártunk, hogy hogyan működik a fokozatosan bevezetett új rendszer: mit, hogyan válthatunk vissza, mire jó az 50 forintos visszaváltási díj és a rendszerhez fejlesztett alkalmazás.