Szelektív gyűjtés

A mozgalom a fentiek miatt az alábbiakat követeli:

Nem sikerült lebeszélni a McDonald's képviselõit, hogy eljöjjenek Miskolcra a környezetvédelmi csoportok országos találkozójára. Nem értették, hogy ez egy olyan alkalom, ahol évente egyszer belsõ ügyekrõl beszélünk. Eljöttek és még a HuMuSz-közgyûlésen is részt akartak venni. Jobb dolgunk nem lévén, végülis eltöltöttünk velük mésfél órát. Az alábbi beszámoló megmutatja, hogy zöldebbek a zöldeknél.

A rendszerváltást követõ 4 évben második legnépesebb városunk, Debrecen önkormányzati testületének Környezetvédelmi Bizottságában Gyarmathy István elnökölt (jelenleg a........). Nem kis részben az õ áldozatos munkájának köszönhetõen, a környezetvédelem szinte minden területén óriási eredményeket tudott felmutatni a város. Ebben az idõszakban sikerült majd' minden évben egy viszonylag nagyobb összeget (30-50 millió Ft) kicsikarni a testülettõl Környezetvédelmi Alapként a város környezeti gondjainak enyhítésére. Ennek is köszönhetõ, hogy a városba került a Ganz-Hunslet egyik új típusú villamosa, megindult az autóbuszok egy részének földgáz üzemre való átállítása, megkezdõdött egy levegõminõség-ellenõrzõ rendszer kiépítése, megépült egy nagyteljesítményû szennyvíztisztító telep, kisebb-nagyobb területek kerültek helyi védelem alá. És ez még nem minden: az említett idõszakban hulladékügyben is sikerült áttörést elérni! A történetnek tanulságai is vannak, melyek közül a legnagyobb az, hogy egyetlen meghatározó személyiség jelenléte milyen eredményeket hozhat, eltûnése pedig milyen hamar taszíthat újra a szürkeségbe egy egész várost.

A HUMUSZ címére február 9-én, pénteken fax érkezik a KTM-bõl, hogy a hétfõi ülésre várják Bödecs Barnabást. Ezt követõen az ülés napján, 12-én hétfõn expressz levél érkezik a HUMUSZ gyõri címére, benne az a mintegy 20 oldalas anyag, amirõl a 13 órakor kezdõdõ ülésen Budapesten vitázni kellene. Csak megfigyelõként tudtunk résztvenni az alakuló ülésen, az alábbiakban errõl számolunk be röviden.

Magyarországon több városban probálkoztak a szelektív hulladékgyûjtéssel vagy önerõbõl vagy pályázati pénzek segítségével, a nyugati rendszereket másolva. Útközben derült ki, hogy nincs hova tovább lépni, ugyanis Magyarországon a feldolgozás, újrahasznosítás feltételei hiányoznak. Közvetlen tapasztalatokkal rendelkezik Gödöllõ városa is, ahol 1993-ban körülbelül 10 ezer lakost közvetlenül érintõ szelektív hulladékgyûjtési kísérletet indítottak el a PHARE program keretében.

Ebben az írásban a szelektív gyûjtések kábulatába esett magyar városoknak villantanánk fel néhány lehetõséget, melyek a hulladék megelõzése szempontjából bírhatnak alapvetõ jelentõséggel.

A papíriparban körülbelül 300 féle vegyszert használnak fel. Ez szolgáltatta az alapot arra hogy a Greenpeace ezt az iparágat "a vegyipar szemetesvödrének" nevezze el. Meglepõ módon a problémák a "recycling" papírnál jelentkeznek.

A Göncöl Ház Vácott található, több független társadalmi szervezet székhelye. A ház munkatársai évek óta közelítenek apró lépésenként egy ideális hulladékgazdálkodáshoz. Mozgalmas élet zajlik a házban: táborok, szakkörök, kampányok, klubok, így sokféle hulladék keletkezik. Megpróbáljuk úgy kezelni hulladékainkat, hogy a lehető legkisebb terhelést okozzuk a környezetnek. Ezt kívánja a Természet, a lelkiismeretünk és a pénztárcánk is.