Szelektív gyűjtés

Piros kártyát a Zöld Pontnak!

A Zöld Pont rendszer hazai bevezetésének célja a figyelem elterelése a hulladék-megelõzés fontosságáról. A hulladékok szelektív gyûjtésének, hasznosításának istenítésével a csomagolóipar feje tetejére állítja a helyes fogyasztói értékrendet és elvonja a forrásokat a valóban környezetkímélõ többutas csomagolási rendszerek fejlesztésétõl.

Megélhetési papírgyûjtés

Mivel lassan egy éves tapasztalat birtokába jutunk a lakossági szelektív hulladékgyûjtés terén, mintaprogramunk eredményeit szeretnénk tárgyilagosan mérlegelni. Erre azonban nincs igazán lehetõségünk, mert a konténerekbe kerülõ papír nem jut el hozzánk, hanem rendszeresen a portyázó konténerfosztogatók zsákmányává válik. A koszos kukákba nyúlni csak az értékesebb cuccokért érdemes, a papírgyûjtõ konténer tartalma viszont biztos anyagi forrásnak tûnik a guberálók számára.

Gumiabroncshulladék-feldolgozás

A német Schlimpert Gmbh leányvállalatot, illetve kisebb céget hoz majd létre Magyarországon. A beruházás tervezett helyszíne Ózd Sajóvárkony nevû városrésze melletti közmûvesített önkormányzati terület, ahol a General Electric új üzeme is létesült. Németországban Greifswaldban mûködik hasonló üzem, de terveznek egyet Dortmund és egy másikat Zwickau mellett. A beruházás értéke egy üzem esetén 43 millió DM.

Az alumínium dobozok újrahasznosításáról

Jeszenszky-Zsilinszky Erzsébet elhatározta, hogy svájci mintára megszervezi nálunk az alumínium dobozok újrahasznosítását. Érdektársulatot is alapított ennek érdekében. Külföldi szervezetektõl már kapott támogatást, jelenleg a KöM tárgyalja beadványát, melyben a program elindításához kér anyagi segítséget. Egy pályázatot is kiírt gyerekek számára Haladjunk a korral - A jövõ érdekében: újrahasznosítás minden téren! címmel. A pályázó diákoknak aludobozokból kellett megformázniuk valamit, például a Parlamentet, a Budai Várat vagy a Mátyás templomot, de repülõt és kismozdonyt is lehetett készíteni. Iskolák tévét, videolejátszót, videokamerát, egyéni beküldõk svájci Rewatch órát nyerhettek. Mindez talán elsõre nemes és hasznos tevékenységnek tûnik. Ez részben így is van, a HuMuSz azonban árnyaltabban látja ezt a kérdést.

A kamugyûjtés kiterjesztése

Gyõr önkormányzata úgy döntött, hogy 2001. évben az egész városra kiterjeszti a lakossági szelektív hulladékgyûjtést. A gyûjtõszigetek kialakítására 9 M Ft-ot, a gyûjtõedényzet beszerzésére 35 M Ft-ot szavaztak meg -- a rendszer üzemeltetése pedig évi 16 M Ft-ot jelent majd. A gyûjtéshez kapcsolódó lakossági ismeretterjesztés fedezetét (9 M Ft) állítólag az Öko-Pannon Kht. (lásd keretes írásunkat) biztosítja. A REFLEX Környezetvédõ Egyesület a tervezet véleményezésekor, a Környezetvédelmi Bizottságnál (KB) próbálta érvényesíteni a szándékkal kapcsolatos szakmai álláspontját, javaslatait. A beadványt a bizottság szó nélkül "lenyelte". Ezután a REFLEX és a HuMuSz közvetlenül a képviselõkhöz fordult, ahol -- hálátlan feladatként -- felhívta a figyelmet a tervezett rendszer súlyos szakmai tévedéseire.

Ahogy a hollandok csinálják

A wageningeni egyetemen megpróbáltam felderíteni, miként néz ki egy átlagos holland város hulladékának összegyûjtése, elszállítása és kezelése. Az eredmény meglepõen jó, a módszer pedig példaértékû hazai településeink számára is. Az önkormányzat felelõs munkatársa készséggel válaszolt kérdéseimre.

Kísérlet Szlovákiában

Ez év novemberében volt szerencsém megtekinteni egy immáron öt éve mûködõ és folyamatosan bõvülõ szelektív hulladékgyûjtési rendszert a magyar-szlovák határ közelében. Sajnos nem hazánk keblein belül, hanem a szlovákiai Hornád (nálunk Hernád) régió községeiben. (Egyébként tipikus közép-európai történet, hogy a Magyarországgal határos falvakban magyar ajkú lakost elvétve találni, sõt az egyik község teljes lakossága betelepített cseh.)

Oldalak