Szelektív gyűjtés

Az érdi hulladékkommandó megszervezésére a Nyíregyházán 2004. júniusa működő hasonló szervezet, és más városok pozitív tapasztalatai alapján került sor. (Forrás: Mikecz László - Érd, környezetvédelmi főtanácsos)

Kocsis Kenéz, az Öko-Gum Gumiabroncs Begyűjtő és Hasznosító Kht. ügyvezető igazgatója

Magyarországon a rendszerváltás idején az út menti árkokban, elhagyott területeken és erdőszéleken rengeteg gumiabroncsot láthattunk. Ma már sokkal kevesebbet. Országszerte szaporodnak a gumiborítású futópályák, ami azt mutatja, hogy a gumiabroncsok újrafeldolgozása is megindult. Sikertörténet a hulladékgazdálkodás terén? Na nem, a helyzet azért nem ennyire szívderítő. A szívós környezetvédelmi munka mellett más is van a piacon. Csempészet, átpapírozás, indokolatlan szállítások, a hasznosítást veszélyeztető új égető. Kocsis Kenéz a legnagyobb koordináló szervezet munkáját vezeti, helyzetéből adódóan jól látja a kritikus pontokat.

Mennyire szemét a díj? 3. rész

Kezdeményezésünkre az OKT* hulladékos bizottsága már többször tárgyalta a szemétdíjak rendszerét. Nyári számunkban beszámoltunk róla, hogy a HuMuSz Házban minden érdekelt csoport elmondta véleményét a jelenlegi helyzetről. Ezután a bizottság felkért minket, hogy dolgozzunk ki megoldási javaslatokat, és kezdeményezzünk erről vitát. Az alábbiakban röviden összefoglaljuk a javaslatainkat, a vitáról és az esetleges jogszabályváltoztatásokról a későbbiekben számolunk be.

Tegnap szavazott az Európai Parlament Környezetvédelmi Bizottsága a hulladékokról szóló keretirányelv módosításáról.
A környezetvédelmi szervezetek örömmel fogadták az új hulladékmegelőzési célokat, viszont sajnálják, hogy az újrafeldolgozást segítő intézkedéseket nem fogadták el a képviselők.

A fogyasztói társadalom egész Európát elárasztja szeméttel. Vannak országok, ahol ezt megváltoztathatatlan adottságnak tekintik, és szorgalmasan építik a hulladékégetőket vagy a legszigorúbb EU előírásoknak is megfelelő hulladéklerakókat. De egyre több helyen úgy gondolják, hogy gazdasági és környezetvédelmi szempontból is jobb megoldás, ha sikerül csökkenteni a keletkező hulladék mennyiségét. A HuMuSz azért kezdte összegyűjteni a jó példákat, hogy a magyar önkormányzatok hulladékgazdálkodását segítse. A KukaBúvár nyári számában német nyelvterületre kirándultunk, most az Északi-tenger környékére koncentrálunk.

Ezt is megértük. Sok évi hazai kardoskodás után egy újabb frontot nyitottunk: immár Európa új fővárosában, Brüsszelben kíséreljük meg a hulladékproblémák helyes mederbe terelését. Na nem mi vágytunk Brüsszelbe, a hulladékos szabályozás legújabb kori fejlődésének szálai vezetnek ebbe a mostanában mindenhatónak feltüntetett városba. Még nekünk is szokni kell ezt az új helyzetet, de hogyan is működik az EU-gépezet és hol van rá lehetőségünk hogy véleményünket elmondjuk és a döntéshozatalt befolyásoljuk? Mit ígér számunkra a most születő új európai hulladékstratégia?

Volt, aki lángosért állt sorba, volt, aki kiállításról kiállításra bódorgott, volt, aki vásárfiát nézegetett – a HuMuSz önkéntesei viszont egészen speciális tevékenységi formát választottak maguknak.

Naponta egyszer ugyanis kukáztak. A Kapolcsi Völgyfesztivál ideje alatt – az elmúlt évekhez hasonlóan - ismét jelen volt a HuMuSz. Márta István főrendező nyilatkozata szerint a "zöld aktivisták" mintegy 60-80 köbméternyi szelektív hulladékot gyűjtöttek össze.

Új tanév – új lehetõségek! A Hulladék Munkaszövetség a 2006/2007-es tanévben ismét meghirdeti iskolás csoportok számára tartandó környezetvédelmi foglalkozásait (csak Budapesten). A foglalkozásokon röviden áttekintjük a hulladékgazdálkodás helyzetét, majd a csoport által elõre kiválasztott témában mélyedünk el.

Nincsenek adatok, de nem is hozzáférhetőek

A HuMuSz ismét nekirugaszkodott. A tagszervezetei segítségével azt szerette volna megtudni, hogyan működik a rendszer. Mármint a tíz éve előírt Országos Környezeti Információs Rendszer (OKIR). Vizsgáltuk, hogy a Hulladékos Információs Rendszer (HIR) fel van-e töltve rendesen hulladékos adatokkal és mennyire biztosított azokhoz a hozzáférés? Az akcióval két legyet is reméltünk ütni egy csapásra: képet kapni az ország hulladékgazdálkodási helyzetéről és képet az elektronikus információszabadság honi működéséről. Hát, nem lett belőle egy légy sem.

Háztartási elektronikai hulladékokat újrahasznosító üzem építését kezdi meg a Nógrád megyei Bátonyterenyén 1,2 milliárd forintos beruházásban az Electro-Recycling Group Kft. - jelentette be a cég felügyelő bizottságának elnöke sajtótájékoztatóján.