Szelektív gyűjtés

Idén szeptemberben a Kertészeti Egyetemen KEKiZÖLDEK néven környezetvédelmi klub alakult, avval a céllal, hogy szelektív papírgyûjtési programot indítsunk be az egyetemen. Sok tapasztalatot gyûjtöttünk az elmúlt három hónap folyamán, melyet szeretnénk megosztani mindazon lelkes és aktív zöldfülûvel, aki hasonló vállalkozáson töri fejét. Elöljáróban annyit: kemény meló, de megéri. Nekünk panaszra nincs okunk, mert a dolog egészen jól mûködik. Ha van kedvetek belevágni, íme néhány jó tanács, ami a szervezésnél még jól jöhet.

Miután hirtelen el kellett fogadni egy mindenkinek rossz termékdíj törvény módosítást, gyorsan el is kezdõdött egy komoly egyeztetõ folyamat a szabályozás átfogó módosítására. Megosztott felelõsség, ez az ipar jelszava. Ez, – gondolom – „gyártói felelõsség” lánykori néven született, de hát a felelõsséget, amint lehet, meg kell osztani.

Az újrahasznosítás globális piaca, mely korábban remek teljesítményt mutatott, tavaly õsszel nagyon rossz helyzetbe került. A piaci árak hatalmasat zuhantak (szinte minden hulladékfajta esetében), és ami az érdekeltek számára még ennél is kétségbeejtõbb, a kereslet nemcsak visszaesett, de egyenesen megszûnni látszott. Az Amerikai Egyesült Államokban a piaci szereplõknek még hónapokon át meg kell küzdeniük mind a hazai, mind a kínai piac összeomlásával. A recesszió fõ okai a pénzpiaci válságból következõ termeléskiesés és a kõolaj árának drasztikus csökkenése.

Tavaly augusztusban a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 12,9 milliárdos támogatást ítélt meg a Dél-Dunántúl egyik legnagyobb környezetvédelmi beruházásának: a Mecsek-Dráva Hulladékgazdálkodási Társulás a térség hulladékgyûjtési rendszerét építi. Dr. Kiss Tiborral, a projekt menedzselését vezetõ BIOKOM kft. ügyvezetõjével beszélgetett Szuhi Attila.

2008 decemberében lépett életbe a Hulladék Keretirányelv új verziója[1], amely az elkövetkezendõ évtizedre meghatározza az EU, így hazánk hulladékgazdálkodását is.  A tagállamoknak 2010. december 12-ig kell saját jogrendjükbe illeszteniük az irányelv tartalmát. A 2008/98/EK sorszámú irányelv1 nyolc fejezetbõl, 43 cikkbõl és 5 értelmezõ mellékletbõl áll. Elég hosszú és bonyolult szöveg, pontos dekódolása alighanem az elkövetkezõ évek feladata lesz.

A nulla hulladék kampány 1997-ben vette kezdetét az Új-Zélandi Nulla Hulladék Szövetség megalakulásával. 2002-re országos szintû nulla hulladék stratégia készült. Ezzel a kormány elismerte a nulla hulladék elképzelés érvényességét és megtette az elsõ lépést a hulladékkezeléstõl a megelõzés felé. A program három szektor aktív bevonására épült.

Mit kezdjünk a kidobott karácsonyfákkal? Az immár zöld hulladékká vált ünnepi kelléket elsõ látásra sokan egy helyes kis komposztdombra helyeznék, míg mások például fûtenének vele. A vélemények azonban megoszlanak arról, hogy a fenyõ komposztálható egyáltalán, vagy sem, és az égetés sem jön be mindenkinek.

Igen, sajnos szemetet még a környezettudatosnak tekintett svájciak is termelnek. Nem is keveset. Csak a hazai viszonyokhoz képest kicsit jobban alájuk van szervezve a szelektív gyûjtés – külföldiként is jól el lehet igazodni abban, hogy mikor, hol, milyen szemetet és hová.

Sárgán susogó lombokkal és potyogó gesztenyékkel ismét beköszöntött a hőgutát ellenzők népes táborának közkedvelt évszaka, az ősz. S mivel a manapság már zsák helyett stílusosan gurulós bőrönddel utazgató nyári Mikulás elfelejtette magával vinni a hulladékos bajokat és jajokat, a HuMuSz-t alkotó civil szervezetek továbbra is zsigerekből fakadó késztetést éreznek arra, hogy némi enyhülést próbáljanak hozni az áldatlan kukás helyzetre.

A szervezõk a „Tiszta és zöld országért - Lettország születésnapi ajándéka a független állam kikiáltásának 90. évfordulója alkalmából" mottóval az ország teljes lakosságát kívánták megszólítani és részvételre ösztönözni. Lettországban több mint 86 ezer zsákot töltöttek meg szeméttel szeptember 13-án, az országos hulladékgyûjtõ napon.