Korszerűsítést sürget a Recycling Europe

Bár a jogszabály történelmileg fontos szerepet játszott az uniós fogyasztók harmonizált tájékoztatásában, az aláíró szervezetek szerint a 2011-ben elfogadott keretrendszer mára jelentősen elavult. A rendelet egy olyan korszakban született, amikor az információk statikusak voltak, és kizárólag fizikai címkéken jelentek meg. Ma azonban a felgyorsult technológiai fejlődés, az új piaci realitások és az EU modernizált textilpolitikai irányelvei azonnali beavatkozást, azaz digitális és tartalmi ráncfelvarrást tesznek szükségessé.

Elavult technikai szabályok: Új tűréshatárok szükségesek az újrahasznosított anyagoknál
A nyilatkozat megfogalmazói az elsődleges feladatok közé sorolják a hatályos technikai szabályok azonnali frissítését. Az engedélyezett szálnevek és a szálösszetétel hitelesítésére szolgáló toleranciák eredetileg a hagyományos anyagok piacára lettek optimalizálva. Ezek a keretek mára nem képesek kezelni az újrahasznosított, az organikus, valamint a teljesen új fejlesztésű szálak megnövekedett piaci arányát.

Számszerűsíthető és kritikus probléma, hogy a jelenlegi TLR tűréshatárai – amelyek az egyetlen szálból álló (single-fibre) textiltermékeknél 2%-os, a többszálas (multi-fibre) termékeknél pedig 3%-os maximális eltérést engedélyeznek – teljesen figyelmen kívül hagyják az újrahasznosított szálak összetételének természetes és elkerülhetetlen változékonyságát. Ez a merev szabályozási környezet szinte ellehetetleníti a gyártók számára az újrahasznosított tartalom jogszerű és pontos kommunikációját. A dokumentum ezen a téren magasabb, az iparági realitásokhoz igazodó tűréshatárok bevezetését sürgeti.

A címkézés digitalizációja – Fenntarthatóság és hatékonyság
A második fő iparági prioritás a textilcímkézés digitalizációjának megteremtése és a fizikai hulladék visszaszorítása. A hatályos TLR kizárólag a fizikai címkékre fókuszál, amelyek funkcionális kapacitása rendkívül véges. A kötelezően előírt adathalmaz miatt a ruhákba varrt címkék egyre terjedelmesebbek, sokszor többoldalasak lesznek. A közös felhívás rávilágít egy sokatmondó statisztikára: egy 2025-ös Ipsos-GINETEX kutatás adatai alapján a fogyasztók hozzávetőlegesen 70%-a egyszerűen kivágja a termékekből a kényelmetlen, nagy méretű címkéket.

Ez az általános fogyasztói gyakorlat teljesen lenullázza az információs célokat, miközben jelentős anyagpazarlást és pluszköltséget jelent az iparnak. Az aláírók követelése, hogy a fizikai címkéken csak a legszükségesebb alapinformációk kapjanak helyet, a részletes adatokat pedig digitális úton lehessen elérni. Ez a megközelítés szorosan integrálódna az EU 2025-ös Egységes Piaci Stratégiájának (Single Market Strategy) törekvéseihez is.

A belső piac töredezettségének felszámolása
Az állásfoglalás harmadik alappillére az uniós belső piac egyre súlyosabb töredezettségének megszüntetése. A széttagoltság legfőbb oka, hogy a különböző tagállamok eltérő nemzeti szintű címkézési szabályokat – köztük sajátos nyelvi követelményeket, nemzeti piktogramokat és formátumi előírásokat – alkalmaznak. A Recycling Europe vezetésével a koalíció ezen nemzeti értelmezések összehangolását, és egy valóban egységes uniós piac kialakítását kéri.

Párhuzamos szabályozások elkerülése a Digitális Termékútlevél (DPP) korában
A dokumentum utolsó pontja a jogalkotási átfedések és duplikációk elkerülésére figyelmeztet. Az iparág szerint kristálytisztán szét kell választani a tájékoztatási eszközöket: a TLR feladata továbbra is az alapvető adatok (mint a szálösszetétel) meghatározása kell maradjon, míg a részletes környezettudatos tervezési (ecodesign) és termékteljesítményi mutatókat a Digitális Termékútlevélnek (Digital Product Passport – DPP) kell közvetítenie. A szakmai összefogás határozottan kéri a döntéshozókat, hogy mielőtt bármilyen újabb címkézési követelményt (például a fenntartható termékekre vonatkozó ESPR-szabályozást) ráerőltetnék a piacra, első lépésként a meglévő TLR és az új DPP megfelelő integrációját végezzék el.

Forrás: dontwasteit.hu