Kiszámolták, mennyibe kerülne a természet helyreállítása Magyarországon
Az Európai Unió 2024-ben elfogadott Természet-helyreállítási Rendelete (Nature Restauration Regulation, NRR) kimondja: 2030-ig az összes leromlott ökoszisztéma legalább 30 százalékát, 2050-ig pedig gyakorlatilag mindet regenerálni kell.
Mivel , az EU-tagállamoknak 2026 szeptemberéig kell elkészíteniük a nemzeti helyreállítási terveket, de ehhez még nincsenek elég jó, részletes költségbecslések, és bizonytalan a jövőbeli uniós finanszírozás is. A tagállamoknak a helyreállítási tervek készítésénél minél pontosabban fel kell mérniük a költségigényeket, és aktívan használniuk kell az EU-költségvetési tárgyalásokat, valamint az új Nemzeti és Regionális Partnerségi Terveket a forrásbiztosítás érdekében.
Egy friss Euronatur és Bankwatch-tanulmány először próbálja számszerűsíteni a költségeket öt közép- és kelet-európai országban, köztük Magyarországon. A szerzők négy kulcsfontosságú élőhelytípusra (szárazföldi vizes élőhelyek, édesvízi folyók és tavak, gyepek és erdők) becsülték meg, hogy 2024–2032 között mekkora területet kell helyreállítani, és ez milyen nagyságrendű kiadást jelent. Magyar részről a Magyar Természetvédők Szövetsége vett részt a kutatásban.
A 2030-ig tartó időszakban a vizsgált öt ország közül Lengyelországé a legnagyobb természet-helyreállítási számla, 1,7 milliárd eurós összesített költségigénnyel. Horvátország 381 millió, Magyarország közel 314 millió, Lettország 241 millió, Észtország pedig 58 millió eurónyi kiadással számolhat a szerzők szerint – 2026-os árakon.
A teljes cikk a qubit.hu-n olvasható
fotó: canva
