Szakpolitika

Három és fél milliárd forintba került az a hulladékkezelõ centrum, amelyet a napokban adtak át a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Sajókaza határában. A tízhektárnyi területen elhelyezkedõ létesítmény Észak-Borsodban 230 ezer ember szemételhelyezési gondját oldja meg. A beruházás költségének tíz százalékát a csatlakozott önkormányzatok állták, az Európai Unió 50 százalékban, a magyar állam pedig 40 százalékban fedezte a költségeket.

Múlt héten az Európai Parlament megszavazta azt a direktívát, amely a különféle akkumulátorok okozta környezetterhelést hivatott drasztikusan csökkenteni. A tagállamoknak, így Magyarországnak is két éve van, hogy nemzeti szabályozásába átültesse az irányelvet, amely az akkumulátorok visszagyûjtésének és újrafelhasználásának kérdését hivatott kezelni.

A Kisalföld két településén, Tét városban és Öttevény községben júliusban kísérleti jelleggel úgynevezett kétkannás hulladékgyûjtési módot vezettek be.

Hivatalos figyelmeztetõ levelet küldött Budapestnek az Európai Bizottság,mert a környezetvédelmi termékdíjra vonatkozó törvény ellentétes aközösségi joggal. [mtv.hu, jogiforum.hu]

Ezt is megértük. Sok évi hazai kardoskodás után egy újabb frontot nyitottunk: immár Európa új fõvárosában, Brüsszelben kíséreljük meg a hulladékproblémák helyes mederbe terelését. Na nem mi vágytunk Brüsszelbe, a hulladékos szabályozás legújabb kori fejlõdésének szálai vezetnek ebbe a mostanában mindenhatónak feltüntetett városba. Még nekünk is szokni kell ezt az új helyzetet, de hogyan is mûködik az EU-gépezet és hol van rá lehetõségünk hogy véleményünket elmondjuk és a döntéshozatalt befolyásoljuk? Mit ígér számunkra a most születõ új európai hulladékstratégia?

Túl vagyunk a naiv lelkesedés korszakán. Nem gondoljuk, hogy az Európai Unió irányelvei megoldást jelentenének a hulladékgazdálkodás súlyos problémáira. Ám ha követendõ példát találunk, szívesen adjuk közre.