Szakpolitika

Biztos sokakban felmerült már a kérdés, hogy mi történik élete végén a legtöbbek által ismert műanyagtípussal, a PET-tel? Hogy a PET-palackok újrahasznosíthatósága vajon milyen A Zero Waste Europe által 2022-ben készített tanulmány ezt a kérdést járta körül. Ennek a rövidített összefoglalóját alább olvashatjátok.

Az év során sokat írtunk és nyilatkoztunk arról, hogy az uniós előírás szerint január elsejétől kötelező lesz a biohulladék elkülönített gyűjtése Magyarországon is. Nyáron egy új rendelettervezet is megjelent, azóta azonban semmit nem lehetett tudni arról, hogy a gyakorlatban mire számíthat a lakosság. Múlt héten végül megjelent az új 559/2023 (XII. 14.) kormányrendelet, amire hosszú címe miatt biohulladékos rendeletként fogunk hivatkozni. Ennek köszönhetően most már a MOHU is nyilatkozik arról, hogy mik a terveik a begyűjtést illetően. Előtte azonban egy rövid kitekintés, hogy miről is szól az új rendelet.

Régóta lehetett tudni, hogy az italcsomagolások tekintetében jelenleg működő betétdíjas rendszert felváltja egy új, ún. visszaváltási díjas rendszer, amely az újratölthető italcsomagolások mellett immár az egyszer használható, eldobható csomagolásokra (PET, alumínium, üveg) is kiterjed. Ez önmagában üdvözlendő, azonban a lényeg a részletekben rejlik – éppen ezért adta ki a Humusz Szövetség 2021 júniusában állásfoglalását, amellyel fel kívánta hívni a figyelmet a tervezett rendszer hiányosságaira, és szakmai útmutatást adni arra vonatkozóan, hogyan kellene a régről ismert, újratöltésen alapuló betétdíjas rendszert ismét felvirágoztatni. Sajnos a végleges jogszabályban azt látjuk, javaslatainkból kevés talált meghallgatásra.

Egyre több európai város önkormányzata kénytelen a hulladéktermelés csökkentésének kérdésével foglalkozni. Hogyan érhetőek el az újrahasznosításra vonatkozó minimálisan előírt célértékek? Lehet-e növelni az újrahasznosítási arányokat?  Ilyen és ehhez hasonló kérdésekben kell döntést hozniuk. Már meglévő modellek segítségével az alábbi megoldóképlet állítható össze.

Európában a csomagolási hulladék mennyisége rekordmagasságokba szökött. Az elmúlt évtizedben a csomagolások mennyisége gyorsabban növekedett, mint maga a gazdaság. Gyorsabban, mint a forgalmazott áruk mennyisége. Az Eurostat legfrissebb, 2023 októberében közzétett, csomagolási hulladékra vonatkozó adatai megerősítik ezt a felfelé ívelő trendet: 2021-ben új rekord született az egy főre jutó 188,7 kg-mal, ami mindössze egy év alatt 6%-os növekedést jelent a hulladéktermelésben. Ugyanezen adatokból az is kiderül, hogy az újrahasznosítási arányok 2010 óta stagnálnak. A csomagolási ágazat jelenleg mintegy 59 millió tonna CO2-egyenértékért felelős, ami több mint Magyarország éves kibocsátása. A csomagolás az új erőforrások kiaknázásának egyik fő hajtóerejeként is szolgál – Európában a műanyag 40%-át és a papír 50%-át használják fel ilyen célra.

Számos oka van, amiért jobban megéri újra és újra felhasználható csomagolást választani - gondolhatunk gazdasági, egészségügyi, környezetvédelmi szempontokra is. Mi most hetet emelünk ki ezek közül, a Rethink Plastic Allience anyagát alapul véve. Fehér Kinga írása.

Hogyan érhetünk el nulla kibocsátást a hulladékszektorban? Lehetséges akár a nettó negatív kibocsátás is? A GAIA 2022-es tanulmányában ezekre a kérdésekre kereste a választ több esettanulmány példáján szemléltetve. Az alábbi cikk ezt hivatott összegezni az elérhető angol és magyar változatok alapján.

Hat hónap után tűntek el a bevásárlószatyrok a Humusz Szövetség és a Greenpeace Magyarország komposztkísérletében. Ebben azt vizsgálták, hogy az élelmiszerüzletek lebomló zacskói szakszerű komposztálóban elhelyezve beváltják-e a hozzájuk fűzött reményeket. A zöldszervezetek azonban továbbra is hangsúlyozzák, hogy a lebomló műanyagok nem jelentenek megoldást a nyersanyag- és hulladékválságra, hiszen kutatások bizonyítják, hogy az ilyen típusú zacskók is tartalmazhatnak káros adalékanyagokat, és mikroműanyag-szennyezés maradhat utánuk. Ráadásul a lebomló műanyagok házi komposztálása pillanatnyilag egy olyan megoldás, ami a többség számára nem érhető el.

A környezetvédelmi jogintézményekkel és közigazgatási szervezetrendszerrel szembeni bizalmatlanságra fájdalmasan mutatott rá a közbeszédbe berobbanó pénteki rendelet, melyben a kormány az ukrajnai háborúra hivatkozva lehetővé tette, hogy a környezetszennyező cégek hatósági szerződések megkötésével kerüljék el a környezetvédelmi szankciókat. Az Energiaügyi Minisztérium a WWF Magyarország sajtóban megjelent állásfoglalására reagálva ígéretet tett arra, hogy változtatni fognak a vitatott jogszabályon. Sajnos azonban a környezetügyet övező problémák messze túlmutatnak a kormányrendeleten, ezért azok megoldása érdekében a WWF Magyarország, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Humusz Szövetség, az Éghajlatvédelmi Szövetség és a Reflex Környezetvédő Egyesület nyílt levélben fordul a miniszterelnökhöz, a levélhez október 2-ig aláírásával bárki csatlakozhat.