Ne beszéljünk most a kóláról! Beszéljünk a kólagyártásról és a dunaharaszti telephelyről! A CC meghívására ott jártunk a napokban, megnéztük a palackfújást, a töltést, a telepi hulladékkezelést. Sok kérdésünkre választ kaptunk, csak a legalapvetőbbekre nem: Mi szükség erre a lére? Jobb lett a világ, mióta kólát gyártanak?
2004-ben Nyíregyházáról indult útjára a hulladék-kommandó program. Azóta bebizonyosodott, hogy a civil szervezetek és az önkormányzatok közös erővel komoly sikereket érhetnek el az illegális hulladéklerakás megakadályozásában. A szlovákiai Vágsellyén és a kárpátaljai Ungváron ma már a miskolci tapasztalatok alapján a magyarországihoz hasonló szervezeti forma kialakítására készülnek.
A Hulladék Munkaszövetség az ügyészséghez fordul a Polgárra tervezett Gumihulladék Égető ügyében és kéri az engedélyezési eljárás törvényességi felülvizsgálatát.
A szelektív hulladékgyűjtés illetve a környezettudatos viselkedés mára normává vált a Budapesten. A szelektív hulladékgyűjtő szigetek használatában 2004 óta tendenciaszerű növekedés tapasztalható. Két éve még a megkérdezettek harminc, ma már a hatvan százaléka mondta, hogy heti rendszerességgel használja a hulladékgyűjtő szigeteket. A többi között ez derült ki a Studio Metropolitana Urbanisztikai Kutató Központ legutóbbi felméréséből, amelyben a szelektív hulladékgyűjtés lakossági megítélését vizsgálták. A közvélemény-kutatás eredményeit Ongjerth Richárd, a Studio Metropolitana ügyvezetője sajtótájékoztatón ismertette. [tozsdeforum.hu]
Az érdi hulladékkommandó megszervezésére a Nyíregyházán 2004. júniusa működő hasonló szervezet, és más városok pozitív tapasztalatai alapján került sor. (Forrás: Mikecz László - Érd, környezetvédelmi főtanácsos)
A bolygónkat fenyegető globális felmelegedés, és leküzdésének lehetőségei. Göncöl Kiadó.
Fordította: Gadó György Pál és Kézdy Edit
Terjedelem: 328 oldal; Ára: 4830,- Ft.
Kapható a könyvesboltokban.
Sőt, a HuMuSz Házban is! (oktatási célra árengedmény)
Összesen 549-en szavaztak honlapunkon a feltett kérdésre. Az eredmény igencsak érdekes. Kétféle ember van eszerint: aki keveset szemetel és aki sokat. Tudjuk, hogy a humusz.hu olvasói nem alkotnak reprezentatív sokaságot, de a kapott eredmény elgondolkodtató. Aki 10 litert termel hetente, az havonta 40-et, ugye? Vajon mekkora kuka után fizeti a szemétdíjat? Vajon harmadannyi szemétdíjat fizet, aki harmadannyi szemetet termel?
Kocsis Kenéz, az Öko-Gum Gumiabroncs Begyűjtő és Hasznosító Kht. ügyvezető igazgatója
Magyarországon a rendszerváltás idején az út menti árkokban, elhagyott területeken és erdőszéleken rengeteg gumiabroncsot láthattunk. Ma már sokkal kevesebbet. Országszerte szaporodnak a gumiborítású futópályák, ami azt mutatja, hogy a gumiabroncsok újrafeldolgozása is megindult. Sikertörténet a hulladékgazdálkodás terén? Na nem, a helyzet azért nem ennyire szívderítő. A szívós környezetvédelmi munka mellett más is van a piacon. Csempészet, átpapírozás, indokolatlan szállítások, a hasznosítást veszélyeztető új égető. Kocsis Kenéz a legnagyobb koordináló szervezet munkáját vezeti, helyzetéből adódóan jól látja a kritikus pontokat.
Mennyire szemét a díj? 3. rész
Kezdeményezésünkre az OKT* hulladékos bizottsága már többször tárgyalta a szemétdíjak rendszerét. Nyári számunkban beszámoltunk róla, hogy a HuMuSz Házban minden érdekelt csoport elmondta véleményét a jelenlegi helyzetről. Ezután a bizottság felkért minket, hogy dolgozzunk ki megoldási javaslatokat, és kezdeményezzünk erről vitát. Az alábbiakban röviden összefoglaljuk a javaslatainkat, a vitáról és az esetleges jogszabályváltoztatásokról a későbbiekben számolunk be.
Tegnap szavazott az Európai Parlament Környezetvédelmi Bizottsága a hulladékokról szóló keretirányelv módosításáról.
A környezetvédelmi szervezetek örömmel fogadták az új hulladékmegelőzési célokat, viszont sajnálják, hogy az újrafeldolgozást segítő intézkedéseket nem fogadták el a képviselők.