Műhelymunka civileknek

A HuMuSz 2010. februárjában 15 éves lett. 15 éve dolgozunk azért, hogy kevesebb legyen a szemét. Munkánk során sok eredményt értünk el, de számos buktatón is át kellett esnünk. A magunk bőrén érezzük, hogy milyen gondokkal küzdenek a hazai civil szervezetek. Nap, mint nap tapasztaljuk, hogy csak úgy lehetünk igazán eredményesek és hatékonyak, ha folyamatosan tanulunk, ha összefogunk, ha együttműködünk másokkal szektoron belül és kívül, ha tisztában vagyunk az alapvető jogi, számviteli és pénzügyi ismeretekkel, a marketing alapvető fogásaival, a különböző alternatív pénzszerzési lehetőségekkel. Ha teljesen átértékeljük a pénzhez és a nonprofit léthez való viszonyunkat, ha megtanulunk tervezni, rend- szerekben gondolkodni...

A fejlődés számunkra is folyamatos tanulást jelent, ezt az utat pedig nem egyedül, hanem tagszervezeteinkkel, együttműködő partnereinkkel és az alakulóban lévő Nulla Hulladék Hálózatunk tagjaival szeretnénk végigjárni. Ezért egy olyan műhelymunka-sorozatot szerveztünk, ami reményeink szerint sokat segít nekünk is és a részt vevő többi civil szervezetnek is a fejlődésben.

A civil szektor sokat fejlődött az elmúlt évek alatt, több „civil” jogszabály született, egyre komolyabb pénzügyi előírásokat kell betartani, nagyobbak a társadalmi elvárások is felénk, a hatékony kommunikáció elsajátítása vagy az önkéntesekkel való munka, az éves tervezés ma már alapkövetelmény.

Milyen speciális szabályok vonatkoznak a civil szervezetekre, beleértve a közhasznúságot, 1% gyűjtését, önkéntesek fogadását? Mennyibe kerül, és milyen módon lehet embereket foglalkoztatni? Kaphat-e juttatást az önkéntes? Mit tartalmaz a közhasznúsági jelentés? Nonprofit menedzsment műhelymunkánkon ilyen, és hasonló kérdéseket tekintettünk át.

A marketing szót teljesen az üzleti világgal szokták azonosítani, ám ez téves hozzáállás. A marketing legtágabb értelemben a csere, annak a filozófiája, hogy ha adunk valamit, várunk is érte valamit. Civilként is várunk különböző dolgokat a célcsoport- jainktól: anyagi vagy szellemi támogatást, viselkedés-módosítást, fejlődést, és még sorolhatnánk. A marketing nap elsőd- leges célja az volt, hogy megfogalmazzuk magunk számára, mit várunk el a környezetünktől, a célcsoportjainktól azért a munkáért, azokért a szolgáltatásokért cserébe, amit teszünk. Másodsorban pedig az, hogy áttekintsük, és saját ügyeinken keresztül ki is próbáljuk a marketingtervezést, és ezen belül a marketingkommunikáció tervezés lépéseit.

A civil szervezetek egyik legfőbb panasza, hogy függenek a pályázati forrásoktól és a pályáztatók elvárásaitól. A vállalkozást nem kifejezetten üzleti célú tevékenységi profil kialakításaként értelmeztük a műhelymunkán, hanem tágabban: azt néztük meg, milyen tevékenységeikért kérhetnek ellenértéket a civil szervezetek, és hogyan tehetik ezt.

Szó volt a vállalkozói ötlet születéséről, a vállalkozások életgörbéiről, a vállalkozói magatartásról, vállalkozói szemléletről, a vállalkozási koncepció megalkotásáról, a vállalkozás tervezéséről, marketingről, stratégiáról, üzleti terv készítéséről.

Szervezetfejlesztés és kommunikáció műhelyünket azoknak a szervezeteknek ajánlottuk, akik elég nagyok és tapasztaltak már ahhoz, hogy érezzék az intézményesülés fontosságát és tapasztalják ennek nehézségeit, buktatót, vagy éppen, hogy elég kicsik és kezdők még ahhoz, hogy elkerülhessék ezeket a buktatókat.

Minden szervezet része egy nagyobb egésznek, s maga is tartalmaz részeket. Minden szervezet ezért „rész-egész” – holon. A holon működését rendszerfunkciói biztosítják. E funkciók illesztik be a nagyobb befoglaló rendszerbe, s ezek biztosítják részeik összhangját.

A szervezetnek ki kell vívnia a környezetében a kívánt szerepét. Ez az adaptációs funkció. A kitűzött célok elérését me- nedzselni kell, a célelérés érdekében célelérő, együttműködő, teljesítményt is produkálni kell. Az együttműködés során ösz- sze kell hangolni a munkákat, cselekvéseket. Ez az integrációs teljesítményeket igényli. E folyamatok közben újra és újra erősíteni kell az egész szervezet, a részleg értékeit, normáit. Ez pedig az identitásképző, „mintafenntartó” funkciót igényli. A szervezetek stratégiai viselkedése e négy rendszerfunkció működésén alapul. A szervezet teljesítményét e funkciókban el- látott teljesítmények együttese állítja elő.

Minden szervezet tudati, megismerő rendszer. A benne dolgozók közös kommunikációja által koordinálva ismerik meg, s konstruálják a rendszer funkcióit. E kommunikáció mindegyik szervezeti tagnál átfogóbb rendszert alkot, önmagában egyik tagja sem ismeri az egészet. A rendszerfunkció fejlesztés átláthatóvá teszi a lényeges rendszerfunkciókat a szervezet vezetői számára.

A stratégiai szervezetfejlesztési program révén a résztvevők megismerhették szervezetük rejtetten működő funkcióit, és így képessé váltak annak tudatos fejlesztésére.

Miért fontos a szervezeten belüli kommunikáció? Melyek azok az informatikai eszközök, amelyek a szervezeti tagok közötti kommunikációt, munkamegosztást segíthetik?

Ez a nap a számítógépeké volt – gyakorlatban, számítógépek használatával tanulhatták meg a résztvevők az osztott dokumentumkezelés használatát, a levele- zéssel és naptárkezeléssel kapcsolatos lehetőségeket. Szó esett az online végzett munka neten kívüli használhatóságáról, és a munka biztonságának biztosításáról is. A szervezet külső kommunikációja szintén nagyon fontos kérdéseket vet fel. A szervezet többféle módon kommunikálhat a partnereivel, célcsoportjaival – célzott reklámokkal, sajtókapcsolatok révén, kiadványokkal. Szóba került a sajtóanyagok elkészítésének fontossága, a szóróanyagok tartalma, minősége, a nyomdai megrendelésekkel kapcsolatos feladatok, és végül, ám nem utolsósorban a szervezet ma már talán legfontosabb kommunikációs erőforrásának, a honlapnak a használhatósága, a honlap kialakításával, tartalmával kapcsolatos kérdések, az, hogy mit kérjünk, várjunk el a honlapkészítő informatikustól, és hogyan tudjuk a látogatottságot mérni, illetve növelni különböző webes alkalmazások használatával. A szervezeti kérdéseken túl nagyon fontosnak tartottuk, hogy szakmai jellegű tudást is át tudjunk adni azoknak a szervezeteknek, akikkel együtt szeretnénk működni. A fenntartható fejlődés, globalizáció nagy szavai mögött meghúzódó szemléletmódról és gyakorlati alkalmazásáról, valamint a hulladékhoz való viszonyunkról, a megelőzés lehetőségeiről volt és lesz szó Fenntartható fejlődés műhelymunkánkon. Természetesen más témákat, más megközelítést nyújtunk azoknak a szervezeteknek, akik maguk is környezetvédelemmel foglalkoznak és mást azoknak, akik talán most találkoznak először azzal, hogy a hulladékgazdálkodás nem a szelektív gyűjtéssel kezdődik, hogy a hulladék csupán csak egy indikátora a fogyasztói szokásainknak és hogy tulajdonképpen nem is akarunk mi környezetvédők lenni.

Szintén hátra hátra van még a Hálózati együttműködéssel kapcsolatos műhelymunkánk. Mi a hálózat? Újfajta kommunikáció igénye. A menedzsment válto- zása. Tudásgazdaság. A hálózat jellemzői és előnyei. A hálózat: tőke. Hálózati kommunikáció. A munka új interaktív világa. Versenyezni, vagy együttműködni? Az együttműködők előnye. Amikor és amiért érdemes együttműködni. Amikor nem érdemes együttműködni. A hálózat kialakítása. Hálózati tendenciák. Tanácsok a hálózatok kialakításához. Hálózati kapcsolatok és a bizalom. A műhelymunkákról aktuális információk a www.nulla-hulladek.hu oldalon, a Hálózat/ Civil műhelymunka menüpont alatt olvashatók.

Mozsár Gabi

A program az Európai Unió

támogatásával,az Európai

Szociális Alap társfinanszírozá-

sával valósul meg.